Sokkal több katolikus támogatja Trumpot, mint 2020-ban
„2007 óta drámaian visszaesett a hívők aránya. A buzgó katolikusok viszont szinte teljes mértékben politikai kategóriákban határozzák meg magukat: ellenzik az abortuszt, a melegházasságot és a gender jogokat. A másik oldalon viszont a demokraták jelentősen kiábrándultak az egyházakból” – írta néhány nappal ezelőtt Fareed Zakaria a Washington Post hasábjain.
Majd hozzátette: „aki vallásos, az mindinkább a republikánusok mellé áll. De a világon sokfelé tapasztalni, hogy a hitet fegyverként használja a politika. Arra épít, hogy sokan elbizonytalanodtak. Nem tudják, miért is születtek, miért kell dolgozniuk, kit szeressenek és tiszteljenek, hová forduljanak bánatukban.”
Talán a hagyományok és a Kennedy-dinasztia befolyása miatt az amerikai katolikusok többsége hosszú időn át a demokratákat támogatta, mert azonosultak a társadalmi igazságosságért vívott harccal, amelyet a párt hirdetett. Ám ez mára már megváltozott. Bírálói szerint a magát presbiteriánusnak (a presbiterianizmus egy ága a református kereszténységnek – a szerk.) valló Trump a tízparancsolatot nem tartja követésre méltónak, normává tette a hazugságot, a durva retorikát, és hiányzik belőle a keresztény alázat. 2020-ban az Egyesült Államokban élő körülbelül 80 millió katolikusnak a fele szavazott rá, a másik fele pedig a katolikus Bidenre.
Trump persze többet várt tőlük és a zsidó szavazóktól is. Utóbb így nyilatkozott: „Sokat tettem a katolikusokért… meglepett, hogy nem szerepeltem náluk jobban”. Illetve: „Izraelnek soha nem volt jobb barátja, és mégis, a szavazatoknak csak a negyedét szereztük meg.”
Ez az arány változott meg 2024-re, a PewResearch kutatása szerint. Közülük ma már várhatóan 55 százalékuk fog Trumpra szavazni, és 45 százalékuk Bidenre. Részint valószínűleg azok miatt az okok miatt, amelyekről Zakaria írt a Washington Postban, részint pedig azért, mert sokan úgy vélik, hogy
egy következő Trump-kormány jobban megvédi majd a vallásszabadságot, az egyházakat, a keresztény hagyományokat, mint egy esetleges Joe Biden-adminisztráció, amely nem merne ellentmondani pártja radikális baloldali szárnyának.
A friss felmérés szerint a protestánsoknak hozzávetőleg 60 százaléka támogatja Trumpot, az ateisták, agnosztikusok és vallásilag függetlenek 69 százaléka pedig Bident. Utóbbi csoportnak mindössze 28 százaléka támogatja Trumpot.
Az igazság pillanata persze majd novemberben jön el. Erre utalt Trump elnök is, amikor a közösségi médiában reagált Joe Bidenre, aki az idei húsvét vasárnappal egybeeső március 31-ét a transzneműek láthatóságának napjává nyilvánította. Trump így fogalmazott:
november ötödike országunk történetének legfontosabb napja lesz. Ez lesz a keresztény láthatóság napja, méghozzá hazánk történetének legnagyobb keresztény választói részvétele miatt.
Címlapkép: Donald Trump. Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich
