Orbán Viktor: A szomszédos országok átlagárához kötik a magyar üzemanyagárakat

A szomszédos országok átlagárához kötik a magyar üzemanyagárakat, kihagyva a regionális adatokból Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát – közölte a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor hangsúlyozta: jogos elvárás az üzemanyagüzletben érdekelt szereplőkkel – a nagykereskedőkkel és a kiskereskedőkkel – szemben, hogy a magyar emberek olyan áron juthassanak hozzá az üzemanyaghoz, ahogy ebben a régióban más országok polgárai.

Hozzátette:

jobb, hogyha ezt az üzemanyagkereskedők belátják és a profitjukat eszerint állítják be, mintha ezt állami kényszerrel kellene elérni.


Hirdetés

Ezért – folytatta – arra kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy ne erőből lépjen fel, hanem egyezkedjen.

Inkább a belátásra menjünk, ne a szkanderre

– fogalmazott.

Ugyanakkor – jelezte – azt is be kell látni, hogy nem volt hibátlan, amit az üzemanyagüzletben érdekeltek számára javasoltak, mert a KSH-nak egy olyan regionális adatából dolgoztak, ami a szomszédos országok mellett még a lengyel, a cseh és a bolgár árakat is magában foglalja.

Nemzetgazdasági Minisztérium: A kormány üdvözli az üzemanyagárak újabb csökkentését

Az üzemanyag-kereskedők ezt nem tartották fairnek, ezért a középárat, amihez a kormány kötni akarja a magyar árszínvonalat, a szomszédos országok átlagárában határozzák meg – közölte a kormányfő, hangsúlyozva: be fogják tartatni azt a korábbi megállapodásukat, miszerint a magyar emberek nem fizethetnek többet a benzinért, mint a szomszédos országok átlagára.

A miniszterelnök arról is beszélt az interjúban, hogy „háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt”.

Hozzátette: sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon, „de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese”.

Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut

– tette hozzá. Hangsúlyozta: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.

A magyarok nem egyszerűen békét akarnak, a magyarokban a világháborús tapasztalat miatt, a gazdasági összefüggések miatt, egy ösztön van a békére

– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, míg a franciáknál vagy a németeknél ez egy politikai állásfoglalás, „nekünk a legmélyebb életösztöneink beszélnek a háború ellen és a béke mellett”.

(MTI)

Címlapkép: Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. május 3-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

'Fel a tetejéhez' gomb