Budapest elveszett tetődíszei – Az Orsolya rend Szent Angéla leányiskolája
A Rózsadomb lábánál, a Zivatar utca és a Rózsahegy utca által határolt területen hajdan szőlőtermesztéssel foglalkozó vincellérek földszintes házai sorakoztak. Annak ellenére, hogy a Rózsadomb közel esik a Margit hídhoz, a 19. század végi városiasodás elkerülte. Csak a tehetősebbek nyaralóvillái épültek meg, de azok a domb magasabban fekvő részein, gyaníthatóan a jobb kilátás miatt.
A trianoni döntés Kassa városát Csehszlovákiához csatolta. A magyar hazafias nevelésre nagy gondot fordító, többszáz éve az oktatással foglalkozó Orsolya rend apácái pedig kénytelenek voltak elhagyni a várost és Budapestre menekültek. 1922-ben itt alapították meg a Margit körúti ferencesek segítségével az Orsolya rend Szent Angéla leányiskoláját, amely egy ideiglenes helyszínen, az Áldás utca 1-ben kezdett működni. Az épület azonban csakhamar kicsinek bizonyult, így szükség volt egy nagyobb befogadóképességű épületre.
Az új iskola helyszíne végül a Zivatar utca és a Rózsahegy (ma Ady Endre) utca által határolt, akkoriban vidékies hangulatú területre esett. Itt a régi vincellérházak helyére, a hívők és a ferencesek, valamint a székesfővárosi és állami támogatásból 1928-ra felépült a Szent Angéla iskola állandó otthona. Az új iskolaépületet a korszak neves templomépítésze, Petrovácz Gyula tervezte. Nevéhez számtalan vidéki templom és iskolaépület fűződik, a fővárosban pedig ő tervezte a Törökőri Lisieux-i Szent Teréz, az Angyalföldi Szent László, illetve a Herminamezői Szentlélek templomot. (Az építészt és feleségét a Rákosi korszakban osztályidegennek bélyegezték és kitelepítették Budapestről.)
Az „U” alaprajzú épületnek mindkét utcára nyílt bejárata, nagyjából megegyező homlokzati kialakítással. A Rózsahegyi utcában 7, addig a Zivatar utcában 13 gerébtokos ablaktengely kapott helyet három emelet magasságban. A homlokzati ornamentikák között a modernebb formavilág és a historizáló elemek váltakoztak. Mindkét utcai homlokzatot a koronázó párkányon három félkőríves mellvéd tagolta. A középső, nagyobb mellvéd eltérő volt a két homlokzat esetében: míg a Rózsahegyi utcában Magyarország középcímerét, addig a Zivatar utcában az Orsolya rend házi címerét helyezték el rajtuk. A mellvéd mögött kétosztatú magastetők díszítették az épületet, melyeket egy-egy, kereszttel ékesített barokk hatású huszár(harang)torony zárt le.
Budapest ostromában a Rózsadombon és környékén súlyos harcok folytak. Valószínű, hogy ekkor a tetőzet is megsérült, sérülésének mértékére azonban nincsenek adatok. Az 1947-ben berendezkedő kommunisták első számú célpontjai az egyházi intézmények és ingatlanok voltak, így a Szent Angéla iskolát is államosították. A háborút követő „helyreállítás” során – ahogy lenni szokott – mindkét huszártornyot elbontották, az épület díszeit pedig leverték.
Az 1991. évi XXXII. törvény alapján az Orsolyita nővérek visszaigényelték egykori ingatlanukat, melynek visszaadására 1994. március elsején került sor. Mivel az Orsolya rend nem tudta fenntartani az iskolát, ezért a Ferences renddel megállapodást kötött az iskola működtetésére. Az iskolaépületet 2022-re, a rend Budapestre költözésének 100 éves évfordulójára felújították és kibővítették. Ez mindenképp időszerű volt, hiszen az épület nemrég még a Mindenki című Oscar-díjas film retro díszletéül szolgált. Sajnos a nagyszabású felújítás során nem kerültek vissza sem az eredeti homlokzati díszek, sem pedig a huszártornyok.
A sorozat hamarosan folytatódik!
Fecske Gábor László
A címlapkép forrása: FSZEK – Budapest gyűjtemény