Szijjártó Péter: Magyarország kitart a határzár mellett, a migrációs paktum ellenére is

Az Európai Parlament április 10-én megszavazta a Migrációs és Menekültügyi Paktumot. Habár a paktum csak két év múlva lép hatályba, több képviselő és kormányfő éles kritikát fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban – közölte csütörtöki Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Azt írták, hogy noha Roberta Metsola EP-elnök „történelminek” nevezte a szavazást, az európai politika mélyen megosztott a migrációs paktum végső változata kapcsán.

A tervezet részei mellett átlagban 300 képviselő szavazott, míg 270 ellenük.

Az Európai Parlament különböző frakciói eltérően reagáltak a szavazás eredményére. A néppárti csoport történelminek minősítette a paktum elfogadását. Kiemelték, hogy az új szabályok nagyban hozzájárulnak az európai határok védelméhez. A liberális Renew Europe frakció vezetője, Valérie Hayer méltatta, hogy az európai országok végre együtt tudnak működni a migrációs kihívások kezelésében. A Baloldal elítélte a szavazás végeredményét, kiemelve, hogy képviselőik továbbra is küzdeni fognak az „emberséges migrációs politikáért”. Az Identitás és Demokrácia frakció már kezdetektől tiltakozott a paktum ellen, amely szerintük nem lép fel kellő határozottsággal az illegális migráció ellen. A Zöldek frakciója szerint a paktum nem biztosítja a szolidaritást.

A szavazást követően Camille Le Coz, a Migration Policy Institute igazgatója a Le Monde-nak kifejtette, hogy a paktum hiába próbálja átalakítani az Európai Unió határvédelmi rendszerét, a felelősség nagy része ezután is a frontországoké lesz – hívta fel a figyelmet a Migrációkutató Intézet.

22 NGO közös nyilatkozatban ítélte el a paktumot, mivel az véleményük szerint csökkenti a menedékjog megszerzésének esélyét. Eve Geddie, az Amensty International európai vezetője úgy látja, a paktum megszavazása az eddiginél is nagyobb szenvedést fog hozni az Európába tartók számára.

Az elemzés azzal zárul, hogy a két év múlva esedékes hatályba lépésig a tagországoknak több kihívásnak kell eleget tenniük. Ki kell építeniük az eljárások megfelelő lefolytatásához szükséges központok hálózatát, illetve biztosítaniuk kell a működésükhöz szükséges személyzeti állományt is. Közben a migrációs nyomás egyre fokozódik. Az ENSZ adatai szerint idén már 46 ezer irreguláris migráns érkezett Európába. Várható tehát, hogy ahogy eddig is, a tagországok ezután is nemzeti hatáskörben fogják meghozni az emberáradat feltartóztatásához szükséges döntéseket.

Akármilyen migrációs paktumot is fogadnak el az európai parlamenti képviselők, Magyarország nem fogja feladni sem a jogi, sem a fizikai határzárat, a kormány továbbra sem fog beengedni illegális bevándorlókat, akárhogyan is erőlteti azt a háború- és migrációpárti brüsszeli vezetés

– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a migrációs paktummal kapcsolódva szerdán Pakson.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye leszögezte, hogy a paktum gyakorlatilag zöld lámpát adna az illegális bevándorlásnak.

„Ez a paktum zöld lámpát adna arra vonatkozólag, hogy itt migránsok tíz- és százezrei grasszálhassanak az európai országokban. Ez a migrációs paktum azt a nyugat-európai problémát akarja kiterjeszteni Közép-Európára is, amely abból indult, hogy ők feladták a saját identitásuk, a saját kultúrájuk és a saját társadalmuk védelmét, beengedték az illegális migránsokat, amivel kettős társadalmak jöttek létre, és megnőtt a terrorfenyegetettség” – figyelmeztetett.

Mi ezt nem engedjük Közép-Európában. Mi, magyarok, legyen rajtunk bármilyen nyomás, szavazzanak is meg bármilyen migrációs paktumot az európai parlamenti képviselők, mi nem adjuk fel sem a fizikai határzárat, tehát védeni fogjuk a határt

– húzta alá.

„És nem adjuk fel a jogi határzárat sem, nem tesszük lehetővé, hogy ide, Magyarországra illegális migránsok betegyék a lábukat se délről, se nyugatról, ez egészen biztos” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta, hogy hazánk immár kilenc évi védi az Európai Unió és a schengeni övezet külső határát az illegális bevándorlóktól, amihez a kormány nemhogy támogatást nem kapott Brüsszeltől, de folyamatos a nyomásgyakorlás is a határok, s ezáltal a magyar kultúra és identitás védelmének feladása érdekében.

Címlapkép: Illegális bevándorlók sátrai a Magyarország és Szerbia közötti horgosi határátkelőhely közelében 2022. október 20-án. Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic