Horváth Bálint: „A kereszténydemokrata politika a szeretet politikája”

Horváth Bálint, Martonvásár alpolgármestere februárban jelentette be közösségi-média oldalán, hogy a júniusi önkormányzati választásokon immár polgármester-jelöltként szavazhatnak rá Szabó Tibor helyett, aki 14 éves városvezetés után nyugdíjba vonul.

A Martonvásári Polgári Összefogás Egyesület és a Fidesz-KDNP jelöltjeként induló polgármester-jelölt jelentheti a folytonosságot Martonvásáron, amely a több ciklust sikeresen irányító Szabó Tibor munkáját illeti.

Horváth Bálinttal, Martonvásár polgármester-jelöltjével beszélgettünk személyes gyökereiről, a város fejlődéséről és jövőbeni terveiről.

— Magát és csapatát lokálpatriótaként mutatta be, milyen elköteleződést jelent az Ön számára Martonvásár?

— Ide születtem, itt nőttem fel, édesapám polgármester volt a rendszerváltás után, a város posztumusz díszpolgára, édesanyám később képviselő volt, ő is Martonvásár díszpolgára, szeretett nagyapám Martonvásárért díjas, mindannyian sokat tettek a helyi közösségért. Innen a családi indíttatás. Én fiatal korom óta a helyi civil közösségek aktív tagja voltam: kézilabdáztam, cserkészvezető voltam, basszusgitáron játszottam a helyi fúvószenekarban, másfél évtizedig néptáncoltam a Százszorszép Táncegyüttesben. 2010-től vagyok helyi képviselő, majd 2014-től alpolgármester, az elmúlt 14 évben építészmérnökként irányíthattam azt a városépítő munkát, melynek keretében Martonvásár ténylegesen faluból kisvárossá vált. Az általam felkért képviselő-jelöltek pedig szintén egytől egyig bizonyítottak már civil, egyházi vagy intézményi vezetőként, képviselőként, bizottsági tagként, közösségi emberként.

— A polgármesteri hivatást már kisgyermekként is megtapasztalhatta, hiszen korábban édesapja két ciklusban is vezethette a várost. Mi késztette, hogy építészmérnök létére közéleti pályára is lépjen?

— Számomra mind az építészet, mind pedig Martonvásár ügye hivatás.

Igen, azt láttam egész életemben, hogy a közösségért tenni fontos dolog.

Édesapám amellett, hogy remek polgármester, de szintén építész is volt. 2010-ben örömmel szálltam be egy nagyszerű csapatba.

Mikor pedig most Tibor (szerk.: Szabó Tibor regnáló polgármester) úgy döntött, hogy nyugdíjba vonul, nem hagyott sok választást a staféta átadása kapcsán. Más mögé nem tudtam volna így beállni, ráadásul a képviselői csapat is úgy vállalta, ha én méretem meg magam polgármesterként. Sokak szerint régóta adott volt a pálya, de azt mondhatom, hogy számomra ez sokáig nem volt ilyen egyértelmű, hiszen van egy szép szakmám, amit sem eddig, sem a jövőben nem fogok teljesen feladni. Akárhogy is alakul, a két szeretett hivatás megmarad.

— Alpolgármesterként településfejlesztésért is felelt, milyen eredményeket tud felmutatni az elmúlt ciklusból és milyen tervei vannak polgármesterként a jövőre nézve?

— Megyei közgyűlési képviselő és a LEADER térségfejlesztő egyesület elnöke is vagyok, így a terület- és településfejlesztés területén sok irányból segítettem Martonvásár projektjeit. Az elmúlt három ciklusban én írtam a gazdasági programot, építészként terveket készítettem, feleltem a főépítészi munka egy részéért is, összefogtam a pályázatoktól a tervezéseken át a kivitelezésig szinte az összes projektünket, terveztem a város költségvetését, irányítottam a kommunikációt.

A most záruló ciklus legnagyobb eredményei talán a közterületi megújítások és egy térségi kihatású, magántőkét is bevonni képes bevásárlóudvar létrehozása voltak.

A következő ciklus projektjeinek egy részén már most elkezdtünk dolgozni. Fel kívánjuk újítani az orvosi rendelő és az óvoda régi épületrészeit, kerékpárutat és utakat építenénk, de egy újabb közösségi tér létrehozása is a tervek között szerepel. Most kezdjük majd egy bölcsőde építését, zajlanak a vízrendszerünkkel kapcsolatos munkálatok, melyek még két évig eltartanak. Egy részletes kérdőív segítségével a lakosság véleményét is kikérjük, többedik alkalommal. Hiszek abban, hogy a helyi polgárok és kisközösségek bevonásával kell megterveznünk a városunk jövőjét és folyamatos párbeszédet kell folytatnunk a lépésekről. Így jártunk el és talán ezért is voltunk sikeresek az elmúlt 14 évben is.

— Polgári – Kereszténydemokrata estet indítottak Martonvásáron, amelynek vendégei többek között Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese voltak. Mi a célja a rendezvény-sorozatnak, mikor indult, várhatóak-e még hasonló események?

— Ez egy három részes Polgári Est sorozatként került megrendezésre. Először Orbán Balázs, majd Navracsics Tibor és Harrach Péter, végül Szijjártó Péter voltak a vendégeink.

A középső esemény egyben kereszténydemokrata est is volt, mely illeszkedett Harrach elnök úr féle, Magyar Kereszténydemokrata Szövetség általi országos eseménysorozatba.

A kiemelt vendégeinket, a kormány tagjait én kérdeztem egy pódiumbeszélgetés keretében a lazább és személyesebb témáktól egészen a világpolitikai, filozófiai kérdéskörökig. A visszajelzések alapján nagyon jól sikerültek ezek az estek. Egyelőre talán nincs is hova fokozni, ráadásul szándékoltan a kampány előtt tartottuk meg őket, hogy megmaradhassanak közéleti estnek. Mindig téma volt, hogy kinek mit jelent a polgári – kereszténydemokrata politika. A vendégeink mindegyike, ahogy én is, meggyőződéssel képviselik ezt, és – bár keveset emlegetik mostanában a közéletben – hisznek a kereszténydemokrata alapokon álló „Polgári Magyarország” eszményében.

Jövőre szűkebb körű, térségi polgármesteri-önkormányzati klub elindítását tervezem, ahová szintén meghívnánk prominens személyeket, vagy más térségekből településvezetőket, szakembereket.

— Önnek mit jelent a polgári- és a kereszténydemokrata politika?

— Az én értelmezésemben a kereszténydemokrata politika a szeretet politikája, az alapja tehát a kisközösségektől felfelé ható együttműködés. Vagy az kell, hogy legyen. Persze a nagypolitikai térben ez inkább a szuverenitás kérdésében vagy a családok támogatásában értelmezhető. A kereszténység és a keresztény kultúra Európa és Magyarország tartópillérei, ezek nélkül elveszítjük identitásunkat. Ahogy a polgári attitűd nélkül is.

Egy magabíró ember vagy család, egy magabíró önkormányzat és egy szuverén állam jelentik a polgári gondolkodás magvát.

Felelősséget vállalni akaró és tudó személyek és szervezetek építhetik fel a polgári Magyarországot.

Ez ügyben még sok teendőnk van, de haladunk ezen az úton. Reményeim szerint Martonvásáron is folytatjuk ezt a munkát az idei választásokat követően is.

A címlapkép forrása: Horváth Bálint alpolgármester