Befogadóképességének határán van Németország
Németországban a legtöbb irreguláris migráns helyzete évek óta bizonytalan, és lakhatásukat is csak nagy nehézségek árán lehet megoldani. Számos iskolában és óvodában feszült integrációs helyzet alakult ki; az ellenzék elégedetlen a szövetségi kormány migrációs politikájával, és 21 pontos követeléslistát fogalmazott meg, melyet a szövetségi parlament március 15-én vitatott meg – mutatott rá legújabb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Németország történelmének harmadik nagy migrációs válságát éli. Ennek legfőbb oka, hogy rengeteg irreguláris migráns helyzete bizonytalan, és a lakhatási problémák csak tetézik az óvodákban is kialakult feszült helyzetet:
a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerint ott, ahol tíz óvodáskorú gyereknek már csak alig a fele beszél németül, ott nem működhet jól az integráció.
Az ország nem tud megbirkózni az iskolák migránsokkal való túlterheltségével sem. A bevándorlók befogadásának kapacitási korlátait az ország már 2023 októberében túllépte, azonban sem a szövetségi kormány, sem a német hatóságok nem adnak ki hivatalos előrejelzéseket a menedékkérők teljes számáról. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) adatai szerint tavaly mintegy 330 ezren nyújtottak be először menedékkérelmet Németországban – többségük Szíriából, Törökországból és Afganisztánból érkezett. Ez 2022-höz képest 50 százalékos emelkedés. Ezenkívül az orosz-ukrán háború kitörése óta több mint egymillió ukrajnai menekült érkezett Németországba.
Az ellenzék egyre többször ad hangot elégedetlenségének: követeléseik középpontjában az áll, hogy Tunéziát, Algériát és Marokkót vegyék fel a biztonságos származási országok listájára, megkönnyítve ezzel a menedékkérelmek elutasítását, amivel a tartományi miniszterek korábban érdemben egyáltalán nem foglalkoztak. A szövetségi kormány emellett tárgyalásokat folytat Kenyával, a Fülöp-szigetekkel, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal azon menedékkérők visszafogadásáról, akik nem maradhatnak Németország területén. Az ellenzék ugyanakkor nagyobb figyelmet fordítana a forgalmasabb migrációs útvonalakra, és nem bízik a hárompárti koalíció sikereiben.
A jelenlegi tömeges irreguláris migrációs válság kezelésére a német jobbközép ellenzék 21 pontos követeléslistát terjesztett elő, amelyet március közepén tárgyaltak a szövetségi parlamentben. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerint az Európába irányuló emberáradat megállítására irányuló török erőfeszítéseket a szövetségi kormánynak kiemelten kell kezelnie. Ennek megoldását abban látják, ha a hárompárti koalíció bilaterális megállapodást köt Törökországgal és Irakkal, hogy végre hazaküldhesse a nemzetközi védelemre nem jogosult több ezer kérelmező egy részét.
A CDU elnöke, Friedrich Merz szerint az évi több mint 300 ezer menekült helyett Németország legfeljebb 100 ezer embert tud évente integrálni. Merz mellett a szászországi CDU-s miniszterelnök, Michael Kretschmer is évi legfeljebb 60-100 ezer menekült befogadása mellett szólalt fel.
A menekültek kitoloncolása harmadik országokba Merz szerint járható út lenne Németország számára is.
Példaként említette, hogy a brit kormány előrébb jár ezen az úton, és az oda illegálisan belépett migránsokat a jövőben őrizetbe lehet venni anélkül, hogy a hatóságoknak ellenőrizniük kellene a menedékjogi kérelmüket.
Németországban számos irreguláris migráns menedékkérelmét utasították el, eddig például több mint 24 ezer iraki állampolgárt köteleztek az ország elhagyására. A kialakult helyzeten az sem segít, hogy afgánok és törökök ezrei vannak hasonlóan bizonytalan helyzetben. Tavaly mintegy 61 ezer török kért menedékjogot Németországban, a legtöbb ügy még mindig folyamatban van. Irakból több mint 11 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, melyek több mint felét elutasították.
Bár rengeteg bírálat éri a szövetségi kormányt migrációs politikája miatt, a szövetségi rendőrségnek bővült a hatásköre: 10 nap helyett 28 napig tarthatja fogva a kitoloncolás előtt álló embereket, otthonaikat átkutathatja, ha felmerül a gyanú, hogy a menedékkérők rejtekhelyeken húzzák meg magukat. Mindemellett a távozásra kötelezett személyek egy része úgynevezett tolerált státusszal rendelkezik, ami elméletben megakadályozza kitoloncolásukat.
Címlapkép: Reem Alabali-Radovan, a német szövetségi kormány menekültügyi és társadalmi integrációs kormánybiztosa (b) és Olaf Scholz német kancellár a németországi migránsszervezetek képviselőivel és bevándorló hátterű lakosokkal tartott megbeszélés utáni sajtóértekezleten Reem Alabali-Radovan, a német szövetségi kormány menekültügyi és társadalmi integrációs kormánybiztosa (b) és Olaf Scholz német kancellár a németországi migránsszervezetek képviselőivel és bevándorló hátterű lakosokkal tartott megbeszélés utáni sajtóértekezleten Berlinben 2024. február 5-én. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
