Az abortusztabletták komoly veszélyt jelentenek az ivóvízünkre

Elgondolkodtató írást közölt nemrég a Lifenews.com. Az életvédő lap szerzői egy olyan visszásságra hívták fel a figyelmet, ami eddig nem igazán volt benne a köztudatban, nevezetesen, hogy az otthon elvégezhető kémiai abortuszok és az azok által okozott szennyeződés ugyanúgy bekerül a természet körforgásába, mint például a fogamzásgátlók hatóanyaga, szennyezve ezzel ivóvizeinket. És amíg Bidenék papíron mindent üldöznek, ami környezetszennyező, a gáztűzhelyektől elkezdve a gázüzemű autókon keresztül a New York-i pizzasütő kemencékig, addig ennek az iparágnak éppen a fellendülését szorgalmazzák.

Egy olyan iparág működhet szankciók nélkül Amerikában kormányzati támogatással, ami köztudottan környezetszennyező, és ez az abortusztabletta biznisz – hívja fel rá a figyelmet a Lifenews.com cikke, amely arra is kitér, hogy sem a kórházak, sem a hagyományos abortusz-központok nem üríthetik törvényesen az egészségügyi hulladékot a szennyvízbe, mert az orvosi hulladék megfelelő kezelésének elmulasztása büntetőeljárást vonhat maga után.

Ám azáltal, hogy a postai úton elérhető abortusz mindenhol kapható és az eljárás bárhol elvégezhető – kollégiumoktól elkezdve a lakóövezetekben bárhol – Amerika-szerte bekerülnek a szennyvízbe olyan anyagok, mint például emberi szövet, placenta, vegyileg szennyezett vér, amelyek eddig soha vagy csak nagyon ritkán kerülhettek a lefolyóba.

Éppen ezért nyújtott be nemrég petíciót a Student for Life (Diákok az Életért) az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatalához(EPA), hogy Bidenék vizsgálják felül ennek lehetséges következményeit, és ezzel a kérdéssel kapcsolatban is vegyék figyelembe a környezetvédelmi előírásokat. A Kongresszusnak írt levélben többek között 40 életpárti vezető kéri a jogalkotókat, hogy kérjék számon az EPA-tól az abortusztablettákból a környezetbe kerülő „örök vegyi anyagok” nyomon követését.

A petícióban rámutatnak, „Amerika ivóvízének biztonsága megkívánja, hogy foglalkozzanak a szándékos környezetkárosítással, és legjobb tudásuk szerint nyomon kövessék ezeket a szennyező anyagokat”. A közelmúltban a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) elkezdte nyomon követni az „örök vegyi anyagok” listáját – olyan anyagokat, amelyek Amerika ivóvízében maradnak, és megállapították, hogy azok kockázatot jelentenek azokra nézve, akik ki vannak téve a szennyeződésnek, noha annak mértéke egyelőre nem ismert.

Azt viszont tudjuk, hogy világszerte zajlik az abortusztabletták térhódítása: az Egyesült Államokban becslések szerint az összes abortusz több mint felénél alkalmazzák. azt, hogy maradványai potenciálisan környezeti ártalmakat okozhatnak, más országokból származó tanulmányok is megerősítik. 

Európában talán még rosszabb a helyzet: a cikkben a New York Timesra hivatkozva rámutatnak, hogy a potenciális környezetszennyezés mértéke valószínűleg növekedni fog, ha figyelembe vesszük, hogy az öreg kontinensen az abortuszok háromnegyedét Mifepristone tablettákkal követik el. Van, ahol ez az arány még magasabb, mivel akadnak olyan országok, mint például Finnország, ahol az esetek 97,7 százalékában használják ezeket a tablettákat, Svédországban pedig az esetek több mint 96,4 százalékában. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az emberi maradványok és az orvosi hulladék helytelen kezelése is súlyos következményekkel járhat.

Maga a WHO is azt írja, hogy „a kezeletlen egészségügyi hulladék lerakókban történő elhelyezése az ivóvizek, a felszíni és a talajvizek szennyeződését okozhatja, ha azok nincsenek megfelelően kialakítva.” Az Amerikai Családorvosok Akadémiája pedig felhívja rá a figyelmet, hogy amikor az orvosi hulladék nem arra szolgáló egészségügyi helyszíneken van kezelve, az „környezeti károkat okozhat és jelentős egészségügyi kockázatokat jelenthet a lakosság számára.”

A szennyezett víz potenciális közegészségügyi veszélye nem mindenhol érvényesül egyformán, így az emberek sem egyenlő mértékben vannak neki kitéve: Amerikában például egyes államok a környezetvédelemre, míg mások az abortusz szabadságára helyezik a hangsúlyt. Ilyenek  például Michigan és Illinois, amelyek a Nagy Tavakkal határosak, és amelyek a világ édes felszíni vízkészletének körülbelül egyötödét és az Egyesült Államok vízkészletének kilenctizedét tartalmazzák. 

Mindazonáltal vannak olyan vízhiányos területek, mint például Kalifornia, amelyet jelenlegi kormányzója egyfajta „abortusz menedékké” kíván alakítani, és ahol mindeközben a tisztviselők azt fontolgatják, hogyan tudják a szennyvizet ivóvízként hasznosítani.

Forrás: Lifenews.com

Címlapkép forrása: Pixabay