Több gyereket vállal az értelmiségi magyar, mint az értelmiségi román Erdélyben
Gyakoribb az olyan erdélyi középosztálybeli, értelmiségi család, amely két-három, vagy akár több gyereket is vállal, mint a hasonló státuszú románok körében – derül ki a szekelyhon.ro írásából; Kiss Tamás szociológussal beszélgettek a témáról.
A diákok PISA-felméréseiből, illetve más kutatásokból is kimutatható, hogy gyakoribb az olyan erdélyi középosztálybeli, értelmiségi család, amely két-három, vagy akár több gyereket is vállal, mint a hasonló státuszú románok körében.
A középosztálybeli román családoknál gyakoribb az, hogy nincs gyerekük, vagy csak egy van.
A diákok teljesítményét mérő nemzetközi PISA-adatfelvételnek vannak társadalmi státuszra vonatkozó kérdései is, rákérdeznek a testvérek számára is, így kiderül, hogy egyéni szinten milyen társadalmi háttér befolyásolja a teljesítményüket. Ebből kimutatható: akinek magas társadalmi státusszal rendelkező vagy magasan iskolázott szülei vannak, nagyobb eséllyel van egy vagy több testvére a magyarok esetében, mint a románokéban, foglalta össze Kiss Tamás.
Mivel ugyanabban a társadalmi struktúrában élünk, mint a románok, nem a társadalmi struktúra az oka ennek a szociológiai adatnak, mert ugyanúgy hat rájuk az országos intézményrendszer, mint a magyarokra. Ezért kizárólagos alapon ennek eszmei, ideológiai okai lehetnek
– mondta Kiss Tamás.
„Nagy valószínűséggel a magyar kultúrkörben a demográfiai fogyással, gyerekvállalással kapcsolatos diszkurzusok sokkal mélyebben beágyazódtak. Magyarországon és Erdélyben már a két világháború között problematizálódott az egykeség kérdése, összekapcsolódott a nemzethalál fogalmával, míg ilyen típusú népesedési diszkurzusok román nyelvterületen nem voltak” – mondta a szakember.
Kiss Tamás kifejezte, mindez magyar vonatkozásban jelen van, de ez nem azt jelenti, hogy minden egyes értelmiségi vagy középosztálybeli családnak ez befolyásolja a gyerekvállalási magatartását.
Viszont azt lehet mondani, hogy az erdélyi magyarok között vannak olyan értelmiségi, középosztálybeli szubkultúrák, ahol a három vagy több gyerek nagyon pozitív dolog
– jelentette ki Kiss Tamás.
Hozzátette, hogy a román középosztályban 1989 után kialakult az egygyerekes családmodell: vagyis az a felfogás, hogy nagyon nehéz gyereket nevelni, illetve a gyerek társadalmi mobilitását úgy lehet növelni, ha redukálják a gyerekszámot a családok.
Címlapkép: Gyakoribb az olyan erdélyi értelmiségi család, amely két-három, vagy akár több gyereket is vállal, mint a hasonló státuszú románok körében. Forrás: freepik
