Uzsalyné Pécsi Rita: Nem kis dolgokkal játszunk, mikor a gyerekeink kezébe adjuk az okoseszközt
Ahogy mi határozzuk meg, hogy mikor tanítjuk meg az 1×1-et, az eszközhasználatot is nekünk kell megtanítani – fogalmazott Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató a Vasárnap.hu-nak. A neveléskutatót a gyermekek túlzott képernyőhasználatának következményeiről, az okostelefonok iskolán belüli használatáról kérdeztük.
Mint a Vasárnap.hu megírta, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány pedagógusokkal folytatott digitális konzultációja eredményei szerint a tanárok 52%-a és az igazgatók 59%-a szerint az iskolai telefonhasználatot egyáltalán nem kellene engedélyezni, mert eltereli a tanulók figyelmét az iskolai nevelés során.
További 45%-uk szerint a telefon legfeljebb az óraközi szünetekben vagy oktatási célra lehessen használni, és csak 3% támogatja a korlátozás nélküli iskolai telefonhasználatot.
Én 90 vagy 100 százalékot mondanék, határozottan át kellene gondolni a digitális eszközöknek az iskolai használatát, úgy, hogy az tényleg kiegészítő szerepbe kerüljön.
– fogalmazott Uzsalyné Pécsi Rita.
A neveléskutató szerint ezekből a százalékarányokból látszik, hogy egyfajta bizonytalanság elindult. Példának hozta fel Svédországot, ahol a PISA vizsgálatok romló eredményeként tavaly bejelentette az oktatási miniszter, hogy kivezetik a képernyőket az oktatásból.
Érdemes lenne sokszor magunk elé idézni, hogy a szülő nélkül ez nem fog menni. Nagyon sok tanár panaszkodik arról, hogy ha megpróbálják valamilyen formában korlátozni az eszközhasználatot, a szülői felháborodás gyakran előfordul.
– hangsúlyozta, hozzátéve, az is nagy kihívás, hogy ugyan az intézmény korlátozza a telefonhasználatot, de otthon a gyermek 4-5 órát tölt a képernyő előtt. Kiemelte, így reggel órakezdéskor újra meg kell küzdeni a szétszórt figyelemmel, a lassú tempóval, nehéz a gyerekeket lekötni úgy, hogy kevesebb inger éri őket, mint a képernyővel.
Az sem lenne eredményes, ha kiszolgálnánk a túlzott képernyőhasználat miatt kialakult helyzetet, mert nem tesz jót sem az idegrendszernek, a tanulási képességeknek és a munkamemóriának se. Már az óvodában és az általános iskola alsó osztályában is látszik, hogy szövegértési, logikai és gondolkodási problémák és kapcsolatépítési nehézségek lépnek fel.
– jegyezte meg a neveléskutató.
Visszatérve a felmérés eredményeire elmondta, azokkal, akik csak szünetben engedélyeznék a telefonhasználatot, szintén nem tud egyet érteni, mert a tantermi használat az a konkrét értelmi tanulási folyamatok szempontjából előnytelen, sőt az adott életkorban káros is lehet, de a szünetbeni használat a szociális kapcsolat készségét, és egyáltalán a kommunikációs képesség kialakulását zavarja meg.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy veszélyt jelent a korlátlan internet és az ellenőrizetlen tartalmak használata is, beszédes tény, komoly következményekkel, hogy a gyerekek már 9-10 éves korukban találkoznak a pornóval. A neveléskutató megjegyezte, kisebb korban nagyon ellenőrzötten, határozott, és komoly keretek között szabad csak használni ezeket az eszközöket, mert az idegrendszer még fejletlen, és a kötődésképesség is csak valós kapcsolatokon keresztül fejlődik. Kiemelte, ilyen például az érintés, a szemkontaktus közvetítő szerepe, ami a képernyővel töltött idővel elmarad.
Ha nem csak iskolai használatról beszélünk, meg kell említeni, hogy a logopédusok is egyértelműen azt tapasztalják, hogy a túlzott eszközhasználat következménye többek között a beszédfejlődés megakadása.
Ahogy mi határozzuk meg, hogy mikor tanítjuk meg az 1×1-et, ezt az eszközhasználatot is nekünk kell megtanítani
– hangsúlyozta Uzsalyné Pécsi Rita.
Hozzáfűzte, szerinte nagyon téves gondolat, hogy digitális jártasság nélkül lemaradnak bármiben is a diákok. Olyan alapkészségekkel mint az analóg olvasás, szintén megtanulható online készségek sokasága. Az alapozó oktatás biztos, hogy nagyon kis százalék technológiát igényel, azt is inkább kiegészítő szerepként.
Hány éves kortól ajánlott az okostelefon-használat?
Uzsalyné Pécsi Rita kiemelte, 12-14 éves kor alatt semmiképp nem ajánlja a saját okostelefon használatát, mert egy fiatalabb gyermek idegrendszere még nem elég érett ahhoz, hogy a telefonnal elért dopamin-áradattal megbirkózzon. Hozzátette, nem véletlen, hogy közvetlen kapcsolatot fedeztek fel a figyelemzavarral, az ADHD-megjelenésével is.
Először az idegrendszernek kell kifejlődnie ahhoz, hogy jól tudja használni az okostelefont, mert nem IQ-kérdés, hanem érés kérdése ez a fejlődés.
– szögezte le a neveléskutató.
Nem érett meg a prefrontális kéreg arra, hogy ezeket a stimulusokat feldolgozza, annak valóságos tapasztalatok, valóságos szociális kapcsolatok kellenek. Véleménye szerint alsóbb osztályokban nagyon kis mértékben lehetne támogatni az oktatást képernyőhasználattal, majd fokozatosan lehetne bevezetni az okostelefon biztonságos használatát. Kiemelte, akkor is nagy önfegyelemre, és döntésképességre lesz szükség, amikor egy tizenéves gyerek használja az eszközt, mert az idegrendszer fékberendezése csak nagyjából 21 éves korra alakul ki.
Nem kis dolgokkal játszunk, mikor a gyerekeink kezébe adjuk az okoseszközt, és fontos hangsúlyozni, hogy mi vagyunk ezért a felelősek, mert a média kezelése tanult viselkedés
– fogalmazott Uzsalyné Pécsi Rita.
Címlapkép fotó: Várady Nikolett
