Továbbra sem kérnek az emberek a baloldalból
A Fidesz-KDNP pártszövetségre a biztos pártválasztók 47%-a szavazna egy most vasárnapi választáson, ez 3 százalékpontos csökkenés a legutóbbi méréshez képest. Továbbra is mély szakadék tátong ugyanakkor a kormánypártok és az ellenzék támogatottsága között. A Fidesz-KDNP mögött messze lemaradva ugyanis a Gyurcsány-párt a második erő, 14%-os népszerűséggel. A DK-t követi a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 8-8%-kal, míg a Momentumot a Nézőpont már csak 7%-ra méri. Egy mostani voksoláson nem érné el az 5%-os bejutási küszüböt sem az MSZP, sem a Jobbik, sem az LMP, sem a Párbeszéd, az intézet adatai szerint mind a négy formáció 2%-os támogatottsággal rendelkezik jelenleg. Ha a támogatottságot európai parlamenti mandátumra váltjuk, akkor azt láthatjuk, hogy jelen helyzetben a Fidesz-KDNP megőrizné a korábbi választáson megszerzett 13 képviselői helyet, a DK az eddigi 4 helyett 3 képviselőt küldhetne Brüsszelbe, a Kutyapártnak és a Mi Hazánknak 2-2 mandátum jutna, a Momentumnak pedig a mostani kettő helyett csupán egy hellyel kellene beérnie. Ha összességében az erőviszonyokra pillantunk, akkor jól látszik, hogy
a baloldal a kegyelmi ügy hatására sem tudott erősödni.
Pedig mindent megpróbáltak. Úgy ugrottak rá a témára, mintha nem lenne holnap és olyan vehemenciával követelték az egyes szereplők lemondását, a gyermekvédelmi rendszer megreformálását, mintha most szembesültek volna azzal, hogy létezik ez a téma. És könnyen lehet, hogy ez így is van. Mert a baloldalnak 2010 előtt 8 éve lett volna arra, hogy rendet tegyen a gyermekvédelmi rendszerben és hogy keményen fellépve üldözze a pedofíliát. Persze kormányon ezt nem tette meg és kritikát is csak most, 14 év jobboldali kormányzás után fogalmazott meg, amikor volt egy ügy, amelybe bele lehetett kapaszkodni.
Pontosan ezért álságos, ahogyan a baloldal ebben a témában aggódik és követel.
Ráadásul az a baloldal teszi ezt, amelynek 2021-ben lett volna lehetősége arra, hogy nemzeti konszenzust létrehozva megszavazza a gyermekvédelmi törvény szigorításait, vagy ha már ezt nem tette meg, legalább a 2022-es népszavazáson arra buzdíthatott volna, hogy szavazzanak az emberek a gyermekek védelmére. Persze nekik akkor is fontosabb volt nyugati gazdáik minél teljeskörűbb kiszolgálása, így nemhogy nem támogatták a kormány szigorításait, hanem még ahol tudták, gáncsolták is azokat. Részben ennek „köszönhető”, hogy Brüsszel a mai napig visszatartja a Magyarországnak jogosan járó Uniós források nagyobb részét; azt várva, hogy a kormány enyhítsen a szigorú gyermekvédelmi törvényen.
A friss közvélemény-kutatási adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az emberek átlátnak a szitán és nem ülnek fel a baloldali szemfényvesztésnek.
Megnyugtató, hogy a társadalom nagy része továbbra is tisztában van azzal, hogy melyik párt és politikai erő áll valóban a gyermekvédelem pártján és melyik az, amelyik csak azért kezdett el foglalkozni ezzel a témával, mert ebben látta meg az aktuális politikai lehetőséget. Ideje lenne végre felnőttnek nézni a magyar választókat és az ő érdekeik szerint, nem őket becsapva politizálni. Talán akkor a baloldalon is több babér teremne.
A címlapképen Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke, volt szocialista miniszterelnök beszédet mond a Demokratikus Koalíció (DK) XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én.
MTI/Mohai Balázs
