Sisakos túrára fel! – A veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb műtárgyát ismerhetik meg a látogatók

Különleges helyszínt fedezhetnek fel a Veszprémi Érsekség Work in Progress programsorozatának résztvevői. Február 24-én és 25-én, az idegenvezetők világnapja alkalmából szervezett „sisakos túrán” az érdeklődők megtekinthetik a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomát, valamint a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének monumentális barokk síremlékét, amelynek restaurálása idén vette kezdetét.

Bagoly, homokóra, koponya, egy lefelé fordított fáklya és egy lakat – az elmúlás szimbólumait tartják kezükben azok az allegorikus szoboralakok, amelyek a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, Padányi Biró Mártonnak a síremlékét díszítik. A több mint 260 éves műalkotást a püspök életnagyságú szobra díszíti: az örökkévalóságnak készült ravatalon az egyházi tisztségviselőt főpapi ornátusban, fején püspöksüveggel láthatjuk.

A szobordíszes síremlék a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik kápolnájában található.

Ez a síremlék a veszprémi várhegy legértékesebb és egyik legkülönlegesebb műalkotása, amelynek restaurálása összetett feladat

– mondta Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a Work in Progress programsorozat kurátora.

A szakértő hozzátette: a Veszprémi Érsekség kiemelt gondossággal kezeli a síremléket, hiszen az egyik legjelentősebb veszprémi püspök nyughelyéről van szó. Padányi Biró Márton 1745 márciusában lett veszprémi megyéspüspök. Harcolt a török hódoltság utáni Magyarországon a plébániák újjászervezéséért, és több mint kétszáz templomot, kápolnát építtetett vagy újíttatott fel. A művészetek pártfogója volt, a püspöksége idején elkészült épületek a mai napig meghatározzák Veszprém városképét: ő építtette többek között a barokk stílusú Nagypréposti Házat, majd néhány évvel később ő állíttatta fel a várnegyed szívében a Szentháromság-szobrot is.

Padányi 1762. augusztus 16-án hunyt el, temetési szertartását pedig még életében megtervezte. A püspököt Sümegen ravatalozták fel és ott tartották meg a gyászmisét – onnan vitték végső nyughelyére, Veszprémbe, ahol a visszaemlékezések szerint óriási tömeg gyűlt össze. „A székesegyház déli kápolnájában helyezték el. Ő maga rendelkezett így, mert úgy hitte, hogy ez a legendás Szent György Kápolna, ahol Imre herceg fogadalmat tett. Akkoriban a kápolnát ugyanis Szent Imre Kápolnának is hívták. Szobordíszes síremlékét is elkészíttette még életében, a kápolna gondozását pedig a veszprémi piaristákra bízta” – magyarázta Dr. Nagy Veronika.

Restaurálják a több mint 260 éves síremléket

A síremlék restaurálása a veszprémi várnegyed megújításának részeként kezdődött el. „Padányi Biró Márton püspök síremlékének helyreállítása elengedhetetlenné vált, a kápolna falai és a padló ugyanis erősen vizesedett, az épületben ugyanakkor folyamatosan magas volt a légnedvesség. A folyamatos vízterhelés miatt a mészkő mállani kezdett, ennek köszönhetően a műmárvány felületek roncsolódtak, számos helyen leváltak, a mészkő faragványok pedig pusztulni kezdtek” – magyarázta Vavra Áron műemléki projektvezető, hozzátéve: az altemplomban lévő kápolna ablaka alatti falszakaszban az 1960-as években egy gázolaj átfejtő tartályt helyeztek el, így a falba víz és gázolaj is beszivároghatott.

Alapvető célunk, hogy a püspök nyughelyét kegyeletteljesen, a lehető legkíméletesebb módon kezeljük, ugyanakkor a síremlék megmentése is célunk, hiszen különlegesen értékes műalkotásként Padányi püspök emlékezetét őrzi. A restaurálás legnagyobb feladata, hogy olyan műszaki megoldást találjunk a szigetelésre, ami nem jár a síremlék megbontásával

– emelte ki a szakember.

A megfelelő szigetelési mód kiválasztásához számos vizsgálatot végeznek, amelyek több restaurátori szakterületre is kiterjednek, kő- és festőrestaurátori mintavételezést, valamint laborvizsgálatokat is tartalmaznak. Az elvégzett vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy a restaurálás sikere érdekében a síremlék belső oldalait is meg kell vizsgálni. Ezt a síremlék megbontása nélkül a már eleve sérült, hiányos területeken kialakított kisebb furatokon keresztül bevezetett kamera segítségével lehetett megoldani. A felvételek alapján a szakértőknek sikerült pontosítaniuk a síremlék kialakítását, valamint így vált egyértelművé, hogy a koporsó is jó állapotban maradt fenn.

Érdekesség, hogy nemrég a műmárvány felület alatt olyan festett rétegként is azonosítható nyomokat tártak fel a restaurátorok, amelyek alapján lehetséges, hogy a szarkofág bizonyos elemei festettek voltak, és nem a ma is látható műmárvány felület képezte a záró réteget.

Folytatódnak a sisakos túrák

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is folytatódik a Work in Progress (WIP) programsorozat, az első „sisakos túrát” – amely a várnegyed megújításának munkálatainak kulisszái mögé ad betekintést – az idegenvezetők világnapja alkalmából, február 24-én és 25-én szervezik majd.

A túra különlegessége, hogy a résztvevők a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomát és Padányi Biró Márton síremlékét is megtekinthetik, és bepillantást nyerhetnek a restaurálási munkálatokba.

A tervek szerint márciustól nemcsak hétvégenként, hanem hétköznapokon – keddtől péntekig 17 és 19 óra között – is várja az Érsekség a látogatókat a veszprémi várnegyedben, amelynek megújítása 2024-ben is folytatódik. Megújul többek között a Szent Mihály Főszékesegyház altemploma, folytatódnak a restaurátori munkák az Érseki Palotában található érseki vagy Koller-könyvtárban, a Gizella Kápolnában kő- és festő-restaurátori munkák várhatóak, a Szent István és a Szent Imre Templomban, illetve a Szent József Házban, a Kanonoki Házban és a Körmendy Házban is dolgoznak majd a festő-restaurátorok.

Címlapkép: Padányi Biró Márton veszprémi püspök monumentális síremlékét idén kezdték restaurálni. Fotó: Kiss Dávid