Orbán Viktor szombaton délután tartja a hagyománynak számító évértékelő beszédét. Novák Katalin és Varga Judit lemondása, a kegyelmi ügyből kialakult politikai viták különösen nagy érdeklődést eredményeznek a miniszterelnök beszéde iránt, a kormányfő ugyanis most először tart beszédet az ügy kirobbanása óta – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez mindenképpen fontos erősítő tényező a jobboldali tábor számára.
Orbán Viktor 1999. február 4-én értékelte először az amerikai elnökök helyzetértékelő beszédjeihez hasonlóan a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére az ország állapotát és a kormánya előtt álló jövőbeli kihívásokat a Pesti Vígadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt akkoriban sokan idegenkedve fogadták, hiszen ő volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezek az országértékelőnek is nevezett beszédek kiemelt szerepet játszanak abban, hogy Orbán Viktor olyan politikussá vált a magyar közéletben, akinek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia. 1999-ben az akkori balliberális politikusok élesen kritizálták a miniszterelnököt az új politikai műfaj megteremtése miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy nem a parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Hack Péter, az SZDSZ akkori frakcióvezető-helyettese például azt mondta, hogy
Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az Országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az Országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellár-demokrácia kiépítésére
– idézte az elemző. Hangsúlyozta, a kezdeti kritikákat követően mára ugyanakkor szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet, például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is rendszeresen értékeli az utóbbi években az ország helyzetét, amelynek helyszíne általában egy budapesti luxushotel. Jellemző ugyanakkor az ellenzéki politikusokra, hogy ők nem törekednek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagyívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani, sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják, az azokban elhangzó kijelentések pedig nem nevezhetőek hosszútávúnak. Így volt ez tavaly is, amikor a Momentum és a Demokratikus Koalíció is tartott egy nap eltéréssel évértékelő rendezvényt, amelyeket a két párt egymás közötti dominanciaharca jellemzett.
hirdetésOrbán Viktor minden évben – kivéve 2021-ben a koronavírus-járvány miatt – megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét, amelyekben mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket és cselekvési tervet vázolt a következő évekre vonatkozóan. Ezekre a beszédekre elrugaszkodási pontként is tekinthetünk, az azokban megfogalmazott üzenetek hosszútávúak és sokáig meghatározzák a belpolitikai vitákat. Hasonlítanak ahhoz, amiket a miniszterelnök Kötcsén vagy Tusnádfürdőn szokott megtartani, amelyekre szintén akár évtizedekig viszonyítási pontként gondolnak a magyar belpolitikai és a nemzetközi szereplők is. Ennek igazodására elég például a 2009-es kötcsei beszédére gondolni, amelyben kifejtette a „centrális erőtér” lényegét, amelyről mind a mai napig beszélnek a politikai viták során. Hasonló hivatkozási pont napjainkban az a 2014-es tusnádfürdői beszéd, amelyben az „illiberális állam” kifejezést emelte be a közbeszédbe Orbán Viktor – fogalmazott.
Orbán Viktor idei beszédét különösen nagy érdeklődés előzi meg, ugyanis ez lesz az első beszéde azóta, hogy Novák Katalin és Varga Judit lemondott a körülöttük kirobbant kegyelemadási ügy miatt.
A jobboldalon vállalták ezekért a hibákért a felelősséget, míg a baloldalon még a 2006-os eseményekért sem kértek bocsánatot. A gyermekvédelem terén a baloldal pedig hiteltelen, hiszen a korábbi gyermekvédelmi intézkedéseket sem támogatták
– fogalmazott Deák Dániel. A kormányfő vélhetően reagál majd ezekre az esetekre, kijelöli az EP-választás és az önkormányzati választás fő témáit, illetve választ ad az ország előtt álló hosszútávú kihívásokra.
Forrás: XXI. Század Intézet
A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án.
MTI/Szigetváry Zsolt
