A magyar kormány nem veszélyt, hanem lehetőséget lát az együttműködésben Kínával
„Az Európai Unió is jobban tenné, ha ellenségeskedés helyett a kulturált együttműködés útját választaná Kínával, ebben a magyar kormány nem veszélyt, nem kockázatot, hanem nagy lehetőséget, nagy esélyt lát” – közölte a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető a kínai tulajdonú Wasion Holdings Limited projektbejelentésén arról számolt be, hogy a vállalat mintegy négymilliárd forint értékben Gödöllőre telepíti a hatodik globális kutatás-fejlesztési és gyártócsarnokát, ahol 2025-től évente egymillió okos villanyórát fog előállítani. A barnamezős beruházáshoz a magyar állam 390 millió forintos támogatást nyújt, így hozzájárulva háromszáz új munkahely létrehozásához – tájékoztatott.
Szijjártó Péter kiemelte, ez a beruházás is bizonyítja, megéri józan észen alapuló külpolitikát folytatni.
„Az a helyes, ha egy magunkfajta ország nem ellenségeskedik, és nem bonyolódik különböző terméketlen és értelmetlen vitákba a világ egyik gazdasági szuperhatalmával, hanem együttműködésre törekszik”
– húzta alá a külügymiszter.
Úgy fogalmazott, hogy a kölcsönös tiszteletre alapozott magyar-kínai együttműködés már meghozta a gyümölcsét, minthogy a kelet-ázsiai ország vállalatai számos modern beruházást hoznak hazánkba, sok munkahelyet teremtenek, segítik a családok megélhetését és a gazdasági növekedés fenntartását.
„Ezt az észszerű, gazdasági érdekérvényesítésre lehetőséget adó külpolitikát folytatjuk, hiszen ez felel meg Magyarország érdekeinek, ez hoz beruházásokat, ez hoz létre munkahelyeket, és ez segít nekünk növekedési pályán tartani a gazdaságot. Márpedig nekünk ez az érdekünk, és nekünk a magyar érdek az első”
– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A miniszter arra is kitért, hogy az utóbbi évek során teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, odalett a fejlett nyugati technológiák és az olcsó keleti nyersanyagok kombinációjára épülő növekedési modell Európában.
„Sajnos a nyugat-európai politikusoknak még ez sem elég. Vannak, akik már Kelet és Nyugat blokkokra osztását, a kínai és az európai gazdaság egymástól való elszigetelését szorgalmazzák. Mi azt gondoljuk, hogy az igazi veszélyt, az igazi rizikót a világra a blokkosodás jelentheti”
– figyelmeztetett.
A miniszter rámutatott: a kormány gazdaságpolitikai stratégiája nagyban épül arra, hogy az ország a Kelet és Nyugat közötti civilizált együttműködés egyfajta találkozási pontja legyen. Szavai szerint ez sikeresnek bizonyult az eddigiekben, és ez a pozíció garanciát jelent a gazdasági növekedésre.
Végezetül a keleti nyitás eredményeit méltatta, érintve, hogy a magyar-kínai gazdasági együttműködés rekordjai évről évre rutinszerűen dőlnek meg.
„Mára a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontja Magyarország lett. Egyre több kínai vállalat választja Magyarországot beruházásának helyszíneként”
– közölte.
Aláhúzta: ennek oka egyrészt az, hogy a magyar beruházásösztönzési rendszer Európa legjobbja, másrészt a kormány soha nem diszkriminálta a beruházókat származási országuk alapján, bár az elmúlt években többször nagy volt a nyomás a kínai vállalatok elutasítása érdekében.
„Mi ezen nyomásgyakorlásnak mindig ellenálltunk, s ellen is fogunk állni. Számunkra a gazdaságpolitika végrehajtásában kizárólag a nemzeti érdek számít. Nekünk, magyaroknak senki nem mondhatja meg, milyen vállalatot támogassunk, vagy milyent ne, és hogy milyen beruházást ösztönözzünk, vagy éppen milyent ne. Ezt kizárólag mi, magyarok dönthetjük el” – mondta.
(MTI)
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
