Ferencz Orsolya: A Nobel-díjhoz a nemes emberi jellem ugyanúgy szükséges
Az utóbbi napokban nagy büszkeségként tekinthettünk magyar tudósainkra, Karikó Katalin orvosi, Krausz Ferenc pedig fizikai Nobel-díjat kapott. A nemzet büszkén tekint kutatóira, ellenben többen illették kritikával ennek jogosságát.
Rossz nyelvek szerint ugyanis Karikó Katalin sikerét nem tudhajtuk magunkénak, hiszen ahogy sokan fogalmaznak, ehhez „el kellett hagynia az országot”. Ferencz Orsolyát, űrkutatásért felelős miniszteri biztost kérdeztük Karikó Katalin példamutatásáról és sikeréről.
— Többen hivatkoznak arra, hogy Karikó Katalinnak el kellett hagynia Magyarországot ahhoz, hogy Nobel-díjas lehessen. Mennyire érezhetjük magunkénak az ő sikerét?
— Ez a fanyalgás több ponton is megalapozatlan. Karikó Katalin 1985-ben hagyta el az országot, amikor javában dúlt a Kádár-rendszer és az ő sikerével kapcsolatban jellemzően azok nyilvánulnak meg negatívan, akik annak a rendszernek a szellemi örökösei.
Rendkívül visszás, hogy a kommunisták és leszármozottjaik kérik számon a mai Magyarországon, hogy miért kényszerült valaki a Kádár-rendszerben disszidálni.
Az ország elhagyása óta Karikó Katalin sokrétű kapcsolatot ápolt a magyar tudományos élettel és ő maga nyilatkozott úgy, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek nagyon fontos szerepe van abban a szakmai sikerben, amit végül elért — épp ezért látogat majd oda a hazajövetelekor.
Egyébként nem csak magyar, de számos más nemzetiségű Nobel-díjasról is elmondható, hogy karrierjük során egy időre, vagy végleg elköltöznek szülőföldjükről vagy akár több állampolgársággal is rendelkeznek. A tudomány világa nemzetközi, hiszen máshol is végeznek kutatómunkát, az lenne probléma, ha egy tudós nem nézne országa határain túlra. Ennek kifejezetten katalizáló hatása van a kutatások élvonalára. Olyan ez, mintha egy sportoló külföldi edzőtáborban venne részt.
Akik arra hivatkoznak, hogy ezeknek a tudósoknak a siker érdekében el kellett hagyniuk az országot, azok nem ismerik ezt a világot.
Krausz Ferenc például itthon is jelentős tudományos támogatásban részesült az állam jóvoltából, amelyet 2019-ben pont a baloldali, az ellenzéki sajtó kritizált és támadott, időnként egészen vállalhatatlan stílusban. Ráadásul Krausz Ferenc 2003-ban döntött úgy, hogy Ausztriában és Németországban folytatja kutatásait (bár hazai tevékenységét sem adta fel teljesen), amikor épp a mai ellenzék volt kormányon.
Emellett mindenki olyan nemzethez tartozónak vallja magát, amilyenhez szíve szerint tartozni akar. Liszt Ferenc is magyarként identifikálta magát — pedig sokan megjegyezték, hogy nem is tudott rendesen magyarul — és a két új Nobel-díjasunk esetében pedig ehhez kétség sem férhet, kizárólag annak a baloldalnak kérdés ez, amelyik küldetésének érzi, hogy a magyarság önértékelését, önbizalmát eltapossa. Ha már értéket nem tudnak adni, akkor megpróbálják elvenni a magyaroktól mindazt, amire joggal lehetünk büszkék.
— Mit jelent ma a fiatal magyar női kutatóknak Karikó Katalin sikere?
Nagyon nagy inspiráció és nem csak a sikere, hanem az ahhoz vezető út is. Mindemellett inspiráló a személyisége, szerénysége, tisztessége és a benne rejlő alázat. Mindenkit biztat, hogy a kudarcok arra vannak, hogy építkezzünk belőle, hiszen őt is többször elbocsátották, mégis hihetetlen küzdeni akarásról tett tanúságot.
Ez az a fajta személyiség, ami ugyanúgy szükséges a Nobel-díjhoz, mint a tudományos eredmények.
Azt láthatjuk, hogy azok az emberek, akik ebben a kitüntetésben részesülnek, a tudomány mellett a szellemi magaslatokra törtek emberi jellemükben is.
Számos nagyszerű tudós élettörténete, akár Nobel-díjas, akár nem, nemes jellemről tesz tanúbizonyságot. Bay Zoltán például megkapta a Világ Igaza díjat.
Nekünk nőknek több mindent kell összeegyeztetnünk a mindennapi élet során a szakmai érvényesülés és a családi élet egyensúlyának megteremtésében, így különösen inspiráló Karikó Katalin, mivel nem utolsó sorban édesanyaként is hatalmas sikert ért el, hiszen gyermeke kétszeres olimpiai bajnok.
A címlapképen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Női érdekképviselet a kereszténydemokráciában című konferencián 2022. szeptember 15-én. Fotó: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián
