174 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án, végezték ki az aradi vértanúkat – haláluk a magyar forradalom és a szabadságharc vérbe fojtásának szimbóluma. A rendszerváltozás után a kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-ot.
Az 1848–49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án 13 honvéd főtisztet végeztek ki Aradon. Mártírhalálukkal egy napon végezték ki Magyarország első miniszterelnökét is Budapesten.
Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézićh Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök halálának napja a forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának szimbóluma lett.
A megtorlást követő évtizedben titkos megemlékezéseket tartottak az évfordulón, az 1867-es kiegyezést követően a tiszteletadás formális keretek közé kerülhetett, bár még óvatosan kezelték az osztrák–magyar együttműködés érdekében. Az I. világháború után tovább nőtt az emléknap jelentősége. A kommunista időszakban sem tiltották be, nem volt állami ünnep, de az iskolákban és az újságokban megemlékeztek a vértanúkról, ugyanakkor a megemlékezés hangsúlyai az osztrák terrorra és a beavatkozó orosz csapatok empátiájára helyeződtek.
hirdetésÍgy emlékszünk
Katonai tiszteletadás mellett, Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kajári Ferenc vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar főnőkének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, péntek reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A rendezvényen, a többi között részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is.
Budapest, 2023. október 6.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (k) és Kajári Ferenc vezérõrnagy, a Honvéd Vezérkar fõnökének helyettese (b) 2023. október 6-án az Országház elõtti Kossuth Lajos téren, amikor katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 174. évfordulóján.
MTI/Máthé Zoltán
A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály tagjai is.
Délelőtt 10 órakor Zsigmond Barna Pál, európai uniós ügyekért felelős miniszterhelyettese mond beszédet, megemlékezve a szabadságharc mártírjaira. A középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.
A címlapképen Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kajári Ferenc vezérõrnagy, a Honvéd Vezérkar fõnökének helyettese jelenlétében katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 174. évfordulóján az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2023. október 6-án.
MTI/Máthé Zoltán
