A michigani legfelsőbb bíróság elsőként fogadta el az „ők” névmás használatát a transzneműek esetében

A michigani legfelsőbb bíróság megszavazta, hogy a bírák és a bírósági alkalmazottak a magukat transzneműként azonosított személyek esetében használhassák az „ők” személyes névmást – írja az Epoch Times.

Az új szabályozás azt is lehetővé teszi a bírák számára, hogy teljesen elhagyják a névmás használatát, és az ügyben betöltött szerepe alapján hivatkozzanak a személyekre – például ügyvéd vagy felperes –, majd ezt követi a vezetéknév a megszólításban. 

A döntést azzal indokolják, hogy mivel egy személy nemi identitása vizuálisan nem feltétlenül látható, így az új rendszerrel elkerülhető lesz, hogy a bírónak meg kelljen kérdeznie a peres felet vagy az ügyvédet, hogy hogyan szólítsa. 

A négy bíró, akik a módosítások mellett szavaztak, mind a demokraták jelöltjei voltak. Elizabeth Welch azt írta, hogy a személyes névmások használata elősegíti a méltányosság érzését, növeli a bíróság pártatlanságának megítélését, és erősíti a közvélemény bizalmát az igazságszolgáltatásban.   

„A társadalmunkban bekövetkező változásokkal együtt a szókincsünk is fejlődik. Annak érdekében, hogy tisztességesek és pártatlanok legyenek, a bíróságoknak mint a harmadik hatalmi ág arculatának, úgy kell eljárniuk, hogy ne keltsék az egyének félreértésének látszatát”.  

Welch szerint az idősebb generáció részéről „talán több szándékosságot és egy kis gyakorlást igényel” a szabályozás betartása: „Bár egyeseknek több időbe telhet, amíg alkalmazkodnak, a társadalom az évszázadok során már sokszor átvészelte a nyelvtani változásokat”.    

Bár kiemelik, hogy ha egyes bírák vagy bírósági alkalmazottak ellenzik „egy személy megadott névmásának tiszteletben tartását azon az alapon, hogy személyesen nem értenek egyet azzal a felfogással, hogy valaki nemet válthat vagy nem bináris lehet”, az új szabály lehetővé teszi más tiszteletteljes, nemsemleges megszólítás használatát, például „Smith ügyvéd” vagy „Smith felperes”.     

Brian Zahra bíró viszont úgy véli, hogy a szabály „problémákat és zavart fog okozni a bíróságokon”. Aggályokat fogalmazott meg a szólásszabadság és a vallásszabadság esetleges megsértése miatt, és megjegyezte, hogy egy bíró véletlen nyelvbotlása is akár fegyelmi eljárást vonhat maga után.   

Kiemelte, hogy az intézkedés nyílt meghívás a visszaélésekre, ráadásul „a zűrzavar és a figyelemelterelés beiktatása a bírósági eljárásokban téves ítéletet eredményezhet, és traumát okozhat az áldozatoknak a büntetőperekben”.   

„A szabály szükségtelen zűrzavarhoz fog vezetni a tárgyaláson és a fellebbviteli eljárás során. A többség jószándéka ebben a kérdésben csak akadályozza a hatékony igazságszolgáltatást.”  

Kiemelte, hogy arra kellene törekedniük, hogy semlegesek maradjanak az égető politikai témákban, és tartózkodjanak az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásoktól, ugyanis azzal, hogy a bíróság egy politikai vitában az ítélkezés és az igazságügyi igazgatás révén véleményt nyilvánít, és ezáltal segíti az egyik fél politikai céljainak elérését, „nem fogja kiérdemelni a nyilvánosság bizalmát”.