A szerb fegyveresek nyolc nappal ezelőtti támadása egy nagyobb, Észak-Koszovó elcsatolására vonatkozó terv része volt – közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök hétfőn az X nevű közösségi oldalon a rendőrség által lefoglalt dokumentumokra hivatkozva.
A koszovói kormányfő közölte: 37 különböző ponton terveztek támadást, és ezzel olyan folyosót hoztak volna létre, amelyen fegyvereket és csapatokat tudtak volna Észak-Koszovóba küldeni Szerbiából.
Pictured: The terrorists who carried out the attacks trained in Pasuljanske Livade, one of the Serbian Army’s key bases, ~4 days before the attacks. Other exercises took place in the Kopaonik base. The attacks enjoyed the full support & planning of the Serbian state. pic.twitter.com/eWp4dMsGee
— Albin Kurti (@albinkurti) October 1, 2023
hirdetésSzeptember 24-én Észak-Koszovóban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált a faluban. Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke beismerte: ő szervezte a támadást. Mint mondta a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz. Belgrád is tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz.
Albin Kurti már a lövöldözés napján Belgrádot vádolta meg a fegyveres támadás megszervezésével, illetve megrendelésével.
Koszovó a múlt hét végén azt követelte, hogy Szerbia vonja vissza a hadseregét a koszovói határ közeléből, Pristina ugyanis készen áll megvédeni területi integritását, a szerb elnök pedig közölte, visszahívja a katonákat, akiknek nem állt szándékukban belépni Koszovó területére.
Donika Gervalla koszovói védelmi miniszter szintén aggodalmának adott hangot a koszovói határ közelében állomásozó szerb katonák miatt. A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint drónfelvételek tanúsítják Szerbia közvetlen részvételét a Koszovó elleni támadásban.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.
Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
(MTI)
A címlapkép illusztráció.
A címlapképen rendőrök és tüntetők összecsapása a belgrádi parlament elõtt 2020. július 7-én.
MTI/EPA/Koca Sulejmanovic
