Caravaggio – A gyilkos, aki bibliai képeivel új irányzatot teremtett
Komolyan lehet-e venni egy szakrális festőt, akit gyilkosságért elítéltek? Caravaggio egyértelműen az olasz művészet egyik ikonjává vált, éles kontrasztjaival új iskolát teremtett a bibliai témájú festmények körében. Azonban amilyen kifinomult volt a vásznon, olyan agresszív volt az életben. Művészetének utóélete nem csak a festészetben, hanem a filmművészetben is jelen van.
Caravaggio – eredeti nevén Michelangelo Merisi da Caravaggio – ha a jelenkorba születik, egy sima punknak neveznénk. De a 17. században nagy lázadónak számított, és sokkal nagyobb ellenszenvet váltott ki a korabeli művészekből. Zűrös magánéletén kívül kompromittálónak számított egyéni ábrázolásmódjával is.
Prostituáltból Szűz Mária
Festőművészetét forradalmian új stílus jellemezte, amely a fény és árnyék kontrasztján alapult. Alakjai szinte életre keltek a vásznon, miközben a háttérben mély sötétség uralkodott. Ez később a barokk művészet egyik ismertetőjegyévé vált.
A korabeli Itáliában két nagy vonulat volt jellemző a festészetre: az egyik a tridenti zsinat szigorú előírásait ridegen követő művészet, a másik a könnyed felszínesség. Caravaggio azonban saját utat járt be: szakított a hagyományos bibliai ábrázolásokkal, ellenezte az eddigi eszményi értelmezést. A vallásos jeleneteket életszerűen vitte vászonra, modelljeit pedig gyakran az utcáról hívta be. Az új irány eléggé megosztó lett, az előkelő római körök nehezen fogadták be, viszont eleinte csak kis mértékben adta bele egyéni ábrázolásmódját, így lassan eltudott érni a közönséghez. Ilyen kép például az Izsák feláldozása: Izsák egy magatehetetlen szereplő, szinte hallható kétségbeesett kiáltása.
Művészekre jellemzően neki is sokszor nélkülöznie kellett, így modelleket nem tudott megfizetni. Éppen ezért először a barátait kérte meg, majd az utcáról behívott emberekkel dolgozott. Nem bizonyított, de a magánéletéből kiindulva következtethetünk arra, hogy a bibliai női alakok egy része prostituáltakról lett mintázva. A legnagyobb botrányt a Mária halála című képpel kavarta, melyet a legrealistábban ábrázolt, minden pátosz nélkül. Ráadásul a korabeli írásos emlékek szerint a modellnek felkért nő Róma egyik legismertebb prostituáltja volt. Ezt természetesen az egyházi megrendelők élből visszautasították.
A helyszínek tekintetében is szakít a megszokottal, sok bibliai jelenet egy kocsmában zajlik, vagy egy nyomornegyedi házban.
A balhés gyilkos
Caravaggio nem csak művészetével csapta ki a biztosítékot, de gyakran került összetűzésbe a törvénnyel is: verekedés, vandalizmus, alkohol, prostik, magyarul minden ami a normákkal szembe megy. A Vatikántól sorra kapta a megbízásokat, így a képei miatt azt gondolta, ő egyházi védelem alatt áll.
1606-ban egy verekedés során megölt egy Ranuccio Tommassoni nevű festőt. A gyilkosság után a művész megpróbált elmenekülni az igazságszolgáltatás elől, azonban ahol meghúzta magát ott is bajba keveredett, majd a börtönből is megszökött. A keresztényi erkölcsöket hírből sem ismerő festőt végül V. Pál pápa halálra ítélte, viszont a hóhér előtt végzett vele egy máig vitatott betegség. Feljegyzések szerint mikor utolérte a vég, éppen a pápához indult kegyelmet kérni, hóna alatt összes festményével.
Film is készült a barokk művészet óriásáról
Idén nyáron jelent meg Michele Placido filmje, amit a festő színes életrajza ihletett meg. A „Caravaggio árnyéka” valós és fiktív mozzanatokat ötvöző életrajzi dráma és szemléletes panorámaképet kínáló történelmi film. Jelenleg is játszák a hazai mozikban, úgyhogy aki kedvet kapott a cikk alapján, vagy csak érdeklődik a művészettörténet iránt, még nem maradt le a filmről.
A címlapképen részlet a Caravaggio árnyéka című filmből.
