Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes az Egyenes beszédben beszélt arról, hogy a jövő hét közepétől lehet tudni, hogy mennyi pedagógus nem kíván élni az új státusával, amelyet 2024 januárjától vezetnek be. Hozzátette, hogy nyáron is elmaradt az a felmondási hullám, amelyről a szakszervezetek beszéltek, ezért úgy véli, hogy most is csak ezrelékben mérhetően mondanak majd fel a tanárok. 

A pedagógushiány kapcsán elmondta, hogy ez egy „relatív fogalom”. Emlékeztetett, hogy a baloldal idén már több számról is beszélt annak kapcsán, hogy mennyi tanár hiányzik a magyar közoktatásból, de szerinte ezek sokszor érzelmektől túlfűtött mondatokban kerülnek elő, ráadásul sosem mondják meg, hogy mihez képest, tehát mi szerintük az a szám, ami Magyarországon szükséges, ideális lenne. 

Megosztotta, hogy „a baloldali szervezetek felméréseiben már hiányzó tanárnak számít az óraadó is, mert csak három énekórát kell megtartania egy iskolában, mivel adott esetben nincs több osztály és akkor őt már hiányzó státusúnak tudják be. Azt is hiányzó státusúnak tudták be, aki a gyermekével félig még otthon van, és csak félállásban dolgozik, kevesebb órát vállalt, az óraszám felét vállalta, azt is hiányzó státusú tanárnak számították be. Azt mondták, hogy a fix 24 óra túl magas, ennél alacsonyabb óraszámmal érdemes számolni, ezért a különbözetet is hiányzónak számították be.”

Felhozta az európai uniós és az OECD-felméréseket, és ismertette, hogy amikor az EU legutóbb összehasonlította, hogy hány diák jut egy tanárra, akkor 

hirdetés

„Magyarország a nyolcadik legjobb eredményt hozta”. 

A helyzet rosszabb volt Litvániában, Szlovéniában, Bulgáriában, Spanyolországban, Lettországban, Dániában, Észtországban, Svédországban, Finnországban, Csehországban, Németországban, Írországban, Romániában, Szlovákiában, Franciaországban és Hollandiában.     

Az OECD-felmérés kapcsán, amely a világ 40 legfejlettebb országát vizsgálta, elmondta, hogy Magyarországon egy tanárra 3-4-gyel kevesebb diák jut, mint a fejlett országokban általában. 

Ebből pedig az következik, hogy nem a tanárok számánál, hanem a béremelésnél kell keresni azt a pontot, ahol javítani kell a pedagógusok helyzetén.

Kiemelte, hogy tény, mindig van olyan az iskolákban, hogy valakit helyettesíteni kell, de „a magyar oktatást megbecsülni kell, nem lebecsülni”, és jó alappal rendelkezünk ahhoz, hogy a gyermekek megfelelő tudást sajátíthassanak el.   

Beszélt arról, hogy a jelenlegi rendszernek nagy problémája, hogy bár sokan végzik el a tanárképzőt, elkezdenek tanítani, majd néhány év után elhagyják a pályát, viszont az új pedagógus-életpálya törvény erre kínál megoldást, és az új szabályozás bevezetése után nem az életkor és a minősítés fogja meghatározni a bért, hanem az, hogy kinek milyen a teljesítménye. 

„Az új törvény a pályaelhagyást hivatott az egyik legjobban kiküszöbölni. Fiatal tanár is kereshet többet, mert már a teljesítmény fog a legjobban számítani.”

A címlapkép forrása: ATV/képernyőfelvétel