A demokraták a kommunizmust építik
Az elmúlt évtizedben egye többször éreztük, hogy a „globálgazdi’ (Bogár László professzor szójárása) olyan zsákutcába próbál meg bennünket terelgetni, amelyben mi már jártunk. A világ átalakításának ötletei egytől-egyig az általunk korábban megélt kommunizmushoz hasonlítottak. Ezeket az érzéseket eddig elhessegettük magunktól, mert lehetetlennek véltük, hogy a demokrácia fellegvárában ilyesmit kitaláljanak. Most mégis ezt állította Dr. Ben Carson idegsebész, akadémikus, aki Trump kormányban építési és városfejlesztési miniszter volt.
A Családkutatási Tanács Pray Vote Stand csúcstalálkozóján azt mondta: az USA demokratái a kommunizmust építik és az aggasztó események „már jó ideje zajlanak.” Beszéde alatt Carson felolvasta az 1963 január 10-i Kongresszusi Jegyzőkönyv egy részét, amely tartalmazta az akkori kommunista célok elrettentő listáját, amint az a The Naked Communist című könyvben is szerepel. A szóban forgó könyvet W. Cleon Skousen, az FBI egykori alkalmazottja írta, még 1958-ban. Annyira sikeres volt, hogy többször újranyomták és több mint egymillió példány kelt el belőle.
Carson meggyőződése szerint a kommunizmus már gyökeret vert a Demokrata Pártban. Indokai között szerepelt, hogy a kommunisták is arra törekedtek, hogy „megszerezzék az iskolák irányítását”, és „a szocializmus és a jelenlegi kommunista propaganda hajtószíjaként használják őket.”
Az említett könyvben is szó esett arról, hogy a kommunisták hogyan dolgoztak azon, hogy „puhítsák a tantervet” (azaz: tudatosan csökkentsék az oktatás színvonalát), „ellenőrzésük alá vonják a tanári szövetségeket” és „beépítsék a pártvonalat a tankönyvekbe”.
Példaként említette, hogy a marylandi Baltimore-ban 23 állami iskolában egyetlenegy diák sem volt, aki ne bukott volna meg matematikából.
A kommunistáknak is az volt a céljuk, hogy „beszivárogjanak a sajtóba, átvegyék az irányítást a könyvbírálatok, a szerkesztői írások, a politikai döntéshozatali pozíciók felett”, illetve, hogy „megszerezzék az irányítást a rádió, a televízió és a mozgókép kulcspozíciói felett” – mondta. Majd arra biztatta a közönséget, hogy „gondolkodjanak el ezen”.
Az 1963-as Congressional Record, 32. pontja az elitélendő kommunista célt úgy határozta meg, mint „bármely szocialista mozgalom támogatása, amely központosított ellenőrzést biztosít a kultúra bármely része felett – oktatás, szociális ügynökségek, jóléti programok, mentális egészségügyi klinikák”.
Az egykori kommunista célok listájának 40. pontja „a család mint intézmény hiteltelenítésére” és „a promiszkuitás és a könnyű válás ösztönzésére” tett erőfeszítésből állt.
A lista 41. pontja hangsúlyozta „annak szükségességét, hogy a gyermekeket távol tartsák a szülők negatív befolyásától”, és „a gyermekek előítéleteit, mentális blokkjait és késleltetését a szülők elnyomó befolyásának tulajdonítsák”. „Ismerősen hangzanak ezek a dolgok?” – kérdezte Carlson.
„Ez pontosan az, ami ma a társadalmunkban történik” – mondta, majd rámutatott, hogy a kommunisták terve magában foglalta, hogy „éket kell verni közénk faj, jövedelem, életkor, nem, politikai hovatartozás, vallás alapján”, azért, hogy az emberek „ellenségként” tekintsenek egymásra. Arra biztatta a hallgatóságot, hogy utasítsák el ezt a gondolatmenetet.
A ma már nyugdíjas idegsebész rámutatott arra, hogy a mai demokrata párti politikusok erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy „megjavítsák”, a rendszert és ezt a „jó szándékú javítást” mindenkivel elfogadtassák.
„Tudod, mire lesz szükségünk ahhoz, hogy visszatérjünk a helyes útra?” – tette fel a kérdést. A válasza ennyi volt: „bátorság”. „Ha a szabadok földje akarunk lenni, akkor a bátrak otthonának is kell lennünk.”
„Ehhez meg kell értenünk, mi a történelmünk. Ez egy olyan ország, amely zsidó-keresztény értékekre és elvekre épült” – tette hozzá. „Alapító dokumentumunk, a Függetlenségi Nyilatkozat kimondja, hogy jogaink Istentől származnak, nem pedig a kormánytól.”
Címlapkép: Ben Carson felszólal a 2015-ös CPAC konferencián Marylandben. Fotó: Gage Skidmore
