Erdélyi történelmi egyházak és könyvtárak kincse lett a Budai krónika


Hirdetés

2023. pünkösd vigíliáján ünnepelte az Országos Széchényi Könyvtár az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika kiadásának 550. évfordulóját. A jubileum alkalmából a könyvtár újra megjelentette a művet, amelyet szeptember első felében egy tíznapos körút keretében mutattak be az erdélyi magyar közösségnek  A krónikát Farkas Gábor Farkas, az OSZK Muzeális Könyvtári Dokumentumokat Nyilvántartó Iroda vezetője mutatta be. A könyvbemutatókat követően Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója egy-egy példányt adott át az erdélyi történelmi egyházak vezetői számára a Budai krónika facsimile kiadásából.

A Budai krónika fakszimile másolata Kolozsváron

Szatmárnémeti és Nagybánya után szeptember 10-én a kolozsvári Vallásszabadság Házában a Budai krónikáról Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész beszélt az érdeklődőknek – olvasható az OSZK Facebook oldalán. Rózsa Dávid főigazgató köszöntőjében kiemelte, hogy a nemzeti könyvtár a határon túli magyar közösség könyvtára is, a kolozsvári írott örökség megőrzése is fontos és megtisztelő feladat.

Az első Magyarországon nyomtatott könyv fakszimiléjét Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, László Attila főesperes-plébános, Adorjáni Dezső Zoltán, az Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Szabó László, a Magyar Unitárius Egyház főhatósági hivatalának vezetője és Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese vette át Rózsa Dávid főigazgatótól (lásd a címlapképen – a szerk.).

A rendezvény végén megtekintettük a Vallásszabadság Házában kialakított új egyháztörténeti kiállítást.

A két háború között, 1925-ben vált ismertté, hogy a régi cári gyűjteményben szintén megvolt a Chronica egy kötete. A könyv elején olvasható bejegyzés szerint a lembergi ferences monostorban őrizték a 18. században, majd az állományt elárverezve került Szentpétervárra 1856-ban. A példánynak még magyar tulajdonosa lehetett a 17. században, mivel az egyik oldal margóján a következő megjegyzés olvasható: „gazdagsága Atillanak” – ismertette a történetet Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész.

A marosvásárhelyi Bibliotheca Telekiana-ban is bemutatták a Budai krónikát

2023. szeptember 11-én a marosvásárhelyi Teleki Téka – Bibliotheca Telekiana-ban mutatták be a Budai krónikát. A résztvevőket Soós Zoltán csíkszeredai magyar konzul és Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere köszöntötte. Lázok Klára főkönyvtáros, a Teleki Téka vezetője kiemelte, hogy immáron az „erdélyi nemzeti könyvtárban” is elérhető a Budai krónika.

Rózsa Dávid főigazgató hangsúlyozta a magyar nemzeti könyvtár és az erdélyi nemzeti könyvtár közötti szellemi rokonságot és azt a tényt, hogy mindkettőt 1802-ben alapította egy-egy kimagasló műveltségű, kultúrapártoló mecénás: Széchényi Ferenc, illetve Teleki Sámuel.

A Chronica több önálló történeti mű összeolvasztásából létrejött szövege 14–15. századi kódexekből maradt ránk

Szeptember 12-én a Székelyudvarhelyi Művelődési Házban a Budai krónikáról Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész beszélt az érdeklődőknek. Ölvedi Zsolt alpolgármester és Soós Zoltán csíkszeredai konzul méltatta a kiadványt.

Rózsa Dávid főigazgató a nemzeti könyvtár digitalizáló tevékenységéről is beszélt; digitalizáló központunk már jóval az egymilliós havi oldalteljesítésen is túl van.

Farkas Gábor Farkas megjegyezte, hogy a Chronica több önálló történeti mű összeolvasztásából létrejött szövege 14–15. századi kódexekből maradt ránk. A nyomtatvány utolsó szakasza, amelynek szerzője ismeretlen, I. (Nagy) Lajos halálától (1382) Mátyás moldvai hadjáratáig (1468) beszéli el nyolc évtized történetét.

További fakszimile másolatok megjelentetését tervezi a nemzeti könyvtár

A Sepsiszentgyörgyi Liszt Intézetben szeptember 13-án mutatták be a Budai krónikát. Rózsa Dávid köszöntőjében elmondta, hogy további fakszimile másolatok megjelentetését tervezi a nemzeti könyvtár. A könyvet Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, intézetvezető és Magyarósi Imola városi főtanácsos is méltatta.

A kötet elérhető lesz a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében is. Szentgyörgy polgárainak krónikapéldányát Szonda Szabolcs könyvtárvezető vette át.

A Csíki Székely Múzeumba is megérkezett az első Magyarországon nyomtatott könyv fakszimile másolata

Szeptember 14-én csodálatos kitérővel megérkezett a Budai krónika a Csíki Székely Múzeumba. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai korán kezdték a napot. Szentgyörgyön, a Veresvíz-pataknál húzódó ezeréves határ túloldalán jártak, majd az úzvölgyi temetőben emlékeztek.

Koraeste a Csíki Székely Múzeum – Muzeul Secuiesc al Ciuculuiban a könyvet Karda-Markaly Aranka történész múzeumigazgató és Lukács Bence Ákos vezető konzul is méltatta.

Gyulafehérváron két könyvtárban is megtalálható lesz a Budai krónika jubileumi kiadása

A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum (GMGK) kápolnájában a megjelent tanárok, diákok és egyházi méltóságok előtt mutatták be az OSZK munkatársai a jubileum alkalmából megjelent hasonmáskiadást, amelynek díszdobozos verziója a püspöki, a fadobozos kiadása a líceumi könyvtárban lesz elérhető. A példányokat dr. Kerekes László püspök és Farkas Ervin kanonok, igazgató vette át.

Nagyváradon ért véget az erdélyi körút

A gyulafehérvári líceumból a Király-hágón keresztül szeptember 16-án Nagyváradra érkezett a Budai krónika, ahol az Országos Széchényi Könyvtár küldöttségét Böcskei László püspök fogadta, majd megtekinthették a püspöki palota csodálatos termeit, képgalériáját és kápolnáját.

A díszteremben Vitéz János, Janus Pannonius, Rogerius mester, Pray György és a váradi egyháztörténet más nagyjainak portréi alatt, a közönség értő figyelme mellett tartották meg a búcsúelőadásukat.

Forrás és fotók: Országos Széchényi Könyvtár


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb