Szűz Mária születésnapját ünnepli a katolikus egyház szeptember 8-án. Ezt az ünnepet a magyar nép Kisboldogasszony vagy Kisasszony napjaként tartja számon már a 15. század óta. 

A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be az ünnepet a 7. század végén, majd IV. Ince pápa a 13. században nyolcadot csatolt hozzá, mely 1955-ig élt.

Mária születése a Bibliában nem szerepel, de gazdag apokrif hagyományai vannak, melyek a kódexirodalomba bekerülve maradtak fenn. A 16. századi Teleki-kódex Anna legendájában ez olvasható:

Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosítója és asszonya és tengörnek csillaga

A „két asszonyköze” időszak

Korábban úgy tartották, szeptember 8-al fejeződött be a „két asszonyköze” időszak, amit kegyelmi időnek is tartottak. Az augusztus 15-i Nagyboldogasszonytól Kisboldogasszony napjáig úgy éltek, úgy dolgoztak, hogy az ebben a három hétben elvégzett munkálatokon különleges áldás van. A jó házasságért és a gyermekáldásért is buzgóbban imádkoztak, kérve a Boldogasszony közbenjárását. Az asszonyok gyógyfüveket gyűjtöttek, hogy a Boldogasszony megszentelje azokat. Elkezdték a veteménynek való magvak, valamint a len és a kender feldolgozásának előkészítését.

Hosszú útjukra indulnak a vándormadarak

A népi megfigyelések szerint ebben az időszakban indulnak útjukra a gólyák, és röviddel utánuk, Kisasszony napja környékén gyülekeznek, majd útra kelnek a fecskék is. Ezért egyes tájegységeken Fecskehajtó Kisasszony néven illetik az ünnepet.

Az új dolgok kezdetének is tekintették e napot, ezért ilyenkor volt a cselédek felfogadása, szolgálatba lépése. Mivel Kisasszony napjához a tisztaság szorosan kapcsolódott, ezért a fürdést és az állatok fürdetését is megejtették.

A magyarok tisztult lélekkel készültek az ünnepre

Ezért keresték fel a Mária-kegyhelyeket, ahová már napokkal előbb elindultak. A mai napig Kisboldogasszony napja kedvelt búcsújáró nap, számos templom, kápolna, búcsújáró- és zarándokhely hirdeti Szűz Mária születésének liturgikus ünnepét.

A Stella puerpera Solis – „hajnali szép csillag” tiszteletére szokás volt az ünnep előestéjén virrasztani és a hajnallal köszönteni Szűz Máriát, aki az egész világ megváltásának hajnala. Egyes zarándokhelyeken ma is él ez a szép szokás, amikor a napfelkeltét a szabadban várva imádkoznak, és örvendeznek Mária születésének.

A címlapképen Szűz Mária szobra a lourdes-i barlangkápolnában 2020. június 6-án. 
MTI/Komka Péter