Tőlük rettegnek a délvidéki magyarok – Képek, nevek, videó

Eddig csak cikkek, beszámolók és videók jelentek meg arról, hogy a magyar-szerb határ túloldalán lévő makkhetesi erdőben naponta lövöldöznek a migránsok és rettegésben tartják a főként magyarok által lakott észak-szerbiai falvak lakóit. A Balkan Insight (BIRN) most ennél sokkal mélyebbre ásott és név szerint megnevezte, fotókon meg is mutatta azokat a különböző nemzetiségű klánokat, amelyek ezt az áldatlan állapotot előidézték és fenntartják.

A BIRN több mint hat hónapon keresztül figyelte az embercsempész bandák tevékenységét Szerbiában, valós időben ellenőrizte az információkat, és folyamatos kapcsolatot tartott fenn több mint egy tucat független forrással, köztük a csempészhálózatok tagjaival, a rendőrséggel, a biztonsági szolgálatokkal, informátoraikkal és kollaboránsaikkal, a migránstáborok alkalmazottaival, a csempészetben részt vevő taxisofőrökkel, jogvédőkkel és a terület szakértőivel.

Albánok

A különböző forrásokból származó bizonyítékok szerint a különböző nemzetiségű bandák által használt pisztolyok és Kalasnyikovok fő szállítói albán bűnözői csoportok, köztük a koszovói fővárosból, Pristinából származó Xhemshiti ikrek, Amir és Amar.

A BIRN által megszerzett egyik fotón (cikkünk címlapképe) Amir Xhemshiti a marokkói „Tetwani” embercsempész banda tagjaival pózol, akiknek a főhadiszállása Horgosban van. Az újságírók által elért Amir Xhemshiti persze tagadta, hogy köze lenne fegyver- vagy embercsempészethez. Szerinte a Tetwani bandával készült fotó akkor készült, amikor megpróbált illegálisan belépni az EU-ba, de a marokkóiak elkapták. „Miután elkaptak, adtam nekik egy kis pénzt. Láttam, hogy fegyvereik vannak, és megkérdeztem tőlük, hogy készíthetnénk-e egy közös képet” – mondta. Majd hozzátette: „Egyáltalán nincs semmilyen kapcsolatom velük…”

Marokkóiak

Amikor itthon azt halljuk, hogy marokkóiakat kaptak el a magyar határon, nem is értettük: miért itt próbálkoznak, amikor Spanyolország sokkal közelebb van Marokkóhoz? A BIRN cikke erre is választ adott. Míg korábban a szíriai embercsempészek uralták az észak-szerbiai „piacot”, a marokkóiak és az afgánok egyre inkább kiszorították őket. A fent említett Tetwani banda vezetője Mohammed Tetwani, más néven Mohammed Maghrebi. Ő vélhetően már elhagyta Szerbiát és Belgiumba ment, a csoportja azonban ott maradt. Róluk a BIRN feltöltött egy videót a netre, amin Tetwani főhadnagya, egy bizonyos Hamza, fegyverrel vezet egy csoport menekültet a magyar határ felé.

Egy görögországi magánszemély rendkívül részletes információi szerint a Tetwani bázison van egy „börtön”, ahol a bandatagok váltságdíjért tartanak fogva embereket, és szexuálisan bántalmazzák azokat a nőket, akik nem tudják kifizetni az útjukat.

„Addig tartják bent az embereket, amíg a családjuk ki nem fizeti a váltságdíjat rokonaikért vagy barátaikért”

– írta a feladó az anyagot kísérő levélben.

„Sokan fogságban vannak, kínozzák őket. Néhány esetben nemi erőszak, szexuális erőszak történt nőkkel vagy lányokkal, néhányan 18 év alattiak, akiknek nincs pénzük.”

A Tetwani csoport után újabb marokkó banda érkezett Észak-Szerbiába. Ezt egy Kazawi néven ismert casablancai férfi vezeti és állandóak a fegyveres összetűzések közöttük a piac felosztásáért.

Afgánok

Az afgán embercsempészek többsége a Szabadkától északra fekvő Radanovac erdőben és Palicson tevékenykedik. Itt is két független afgán bandáról van szó, akik több mint egy éve harcolnak a gyepért, mióta egy Noor Aga néven ismert csempész saját „területét” követelte az akkori vezetők egyikétől, Shir Alitól. Amikor azt Ali visszautasította, Aga fegyverrel vette át a hatalmat a területen.

Aga szakadár csoportja a „313” néven ismert elit tálib zászlóalj. A tálib egység nevét Mohamed próféta 313 fős hadseregének legendájáról kapta, amely megnyerte a badri csatát Mekka ellen.

„Pénzre van szükségem. Nem élvezetből jöttem ide, hanem munka miatt. Nagy családom van” – mondta Aga a BIRN által megszerzett egyik hangfelvételen. 2022 decemberében a szerb rendőrség közölte, hogy letartóztatta Hashim Abdult, a 313-as Badri Brigád egyik parancsnokát.

A területet elvesztő hir Ali csoportja egyébként a „400/59” nevet viseli.

Szíriaiak

A szíriai embercsempészek régóta az északnyugati Zombor városában és környékén gyülekeznek, és erős jelenléttel rendelkeznek az állami fenntartású migránsközpontokban, Zomborban és Szabadkán.

Akkor kezdtek el meggyengülni, amikor letartóztatták Alen Basilt, aki rendőrségi fordítóként dolgozott, de lebukott. Basil csoportjának néhány tagját azóta bebörtönözték, köztük jobbkezét, Abu Omar-t. A forrás elmondta a BIRN-nek, hogy miután hat hónapot töltött egy szerb börtönben, Omar Olaszországba menekült. A szírek, akik továbbra is tevékenykednek – néhányan közülük Basil csoportjának korábbi tagjai -,  többnyire a „Sarawi” és az „Agedat” törzsek tagjai. Konfliktusaikat azonban elsősorban üzleti érdekek, nem pedig törzsi hovatartozás vezérli.

Albán és koszovói fegyverszállítók

Albániában, Koszovóban és Szerbia Raska és Presevo régióiban működő albán bűnbandák jelentik a jelenleg csempészek kezében lévő fegyverek fő forrását Észak-Szerbiában – állítja a bizonyítékok alapján a Balkan Insight.

„Volt néhány fegyver, majd egy évvel és nyolc hónappal ezelőtt hoztak először hét Kalasnyikovot Szabadkára” – mondta egy embercsempész a lapnak. „Yaseen (egy marokkói csempész) volt az első, aki Koszovóba ment és alkut kötött albánok egy csoportjával. Később az albánok szállították a fegyvereket.” De, ahogy azt egy másik hangfelvételen az afgán „400/59” banda egyik tagja mondta: „Igen, már minden embernek van kapcsolata albánokkal.”

Egy másik, tavaly készült felvételen szereplő csempész így dicsekszik a szerb rendőröknek: „Most már 50 Kalasnyikovot is el tudok vinni a koszovói határról. Érted? (…) Van egy telefonszámom egy koszovói emberhez, a bátyám 50 Kalasnyikovot hoz Szerbiába. Ez nem probléma.”

A Kalasnyikovok piaci ára – az erős kereslet miatt – elkezdett nőni. Míg két évvel korábban „csak” 1700 euróba került egy AK-47-es, ma már 2000 euróért adják darabját. Egy szállítmány, több ezer lőszerrel együtt sok tízezer euróba kerül.

Végül: a szerb rendőrség

Ebben a sokszereplős, egyben puskaporos helyzetben rettentően nehéz a szerb rendőrök helyzete. „Védelmet kell élvezniük. Hogyan működhetnének másképpen?” – kérdezte az egyik csempész a BIRN munkatársát. Május 24-én a „400/59” afgán banda tagjai lefilmezték magukat a határrendészeti dzsippek tetején az észak-szerbiai Szabadka város melletti erdőben, majd a képeket közzétették a TikTokon és az Instagramon.

A határőrök abban az időben egy sátorban tartózkodtak, beszélgettek a bandavezérekkel, és egy hangfelvétel szerint „csökkentették a nyereségüket”.

A BIRN birtokában vannak az afgán embercsempészek és egy megbízható közvetítő közötti telefonbeszélgetések felvételei és WhatsApp-levelezései. Az előbbi közvetítőként szolgált a rendőrség és a csempészbandák között a július 2-i makkhetesi erőben történt tűzharc után. A rendőrség kérésére a közvetítő immunitást kínál nekik, és folytathatták tevékenységüket, ha átadják a fegyvereiket. Az embercsempészek okosak – mondta egy csempész, aki ellenzi a fegyverhasználatot.

„Adnak a rendőrségnek néhány Kalasnyikovot, pisztolyt, de sokkal több van. Ezáltal pedig még többet vásárolhatnak az albánoktól.”

Címlapképen: A marokkói „Tetwani” embercsempész banda.