Rétvári Bence: Szent István királyunk nem divatokhoz kapcsolódott, hanem a hitéből felismert örök igazságokhoz, és így is építette fel az országát
„Voltunk kisebbek, voltunk nagyobbak, voltunk szerencsésebbek, voltunk viharvertebbek, voltunk úgy, hogy a kerék velünk fölfelé ment, volt, hogy a kerék velünk lefelé ment, de amikor igazán szabadon élhettünk, akkor augusztus 20-a visszanyerte az eredeti értelmét, Szent István király ünneplését, és a független, önálló, szabad magyar államiság ünneplését” – jelentette ki Rétvári Bence Kisnémediben, az augusztus 20-a alkalmából rendezett ünnepségen.
A Belügyminisztérium miniszterhelyettese a településen a közelmúltban háromszáz millió forint összértékben megvalósult fejlesztéseket adott át ünnepélyesen augusztus 19-én Misnyovszkiné Tóth Angéla Mária alpolgármesterrel. Az eseményen részt vett Edelman György a község polgármestere is, aki a térségi polgármestereken kívül külön köszöntötte Pásztor Bélát, Veresegyház korábbi polgármesterét is.
Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője beszédében az augusztus 20-i ünnep történelmi előzményeiről beszélt, párhuzamba állítva korunk divatos ideológiáival.
Mint kifejtette, most éppen LMBT-nek hívják az éppen divatos ideológiát, de előtte is volt, azt marxizmusnak hívták, aztán majd jön a következő – sorolta.
Arra is kitért, hogy korábban, a marxista szemléletű történelemkönyekben azt írták, hogy Szent István királyunk megértette az idők szavát, és politikai realitásból úgy döntött, hogy felveszi a kereszténységét, majd országát is kereszténnyé teszi. Mint rámutatott, ez a szemlélet reálpolitikusként igyekezett beállítani Szent Istvánt. „De ez nem így volt, hiszen, ha így lett volna, akkor István királyunkat I. Istvánnak hívnák, ahogy utódait is általában csak sorszámmal illetjük, és a keresztnevükkel esetleg valamilyen jelzővel. Ám őt Szent István királynak hívjuk. Ugyanis nála előbb volt az emberi felismerés, ő maga megtért, Vajkból István lett. Felismerte, hogy az üdvösséghez vezető út a kereszténységen keresztül vezet, hogy Istenhez a kereszténységen keresztül lehet eljutni. Ezért az egész országát is erre az útra akarta vezetni. Ezért Szent király. Ezért nem igaz az a történelemszemlélet, hogy csupán csak egy kockás papíron kiszámolta, hogy mi a divatos ideológia a pillanatnyi birodalmi központban, és ahhoz csatolta Magyarországot. Előbb volt egy személyes megtérése, majd ezt követte az országának megtérítése” – fogalmazott a miniszterhelyettes.
„Szent István nem divatokhoz kapcsolódott, hanem a hitéből felismert örök igazságokhoz. Így is építette fel az országát. Ezért lehetünk rá büszkék”
– emelte ki Rétvári Bence.
Beszédében visszatekintett augusztus 20-a történelmére. Mint mondta, már az Aranybulla is ír augusztus 20-ról. Ez volt az a napja az évnek, amikor Fehérváron a király mindenképpen találkozhatott a nemesekkel, megbeszélhették az ország ügyeit és megünnepelhették Szent István királyunkat. Majd arról beszélt, hogy 1771-ben Mária Terézia rendelte el, hogy a Szent Jobbot Budára szállítsák, majd pedig körmenetben vigyék végig a városon. Ezt tiltotta be Ferenc József – folytatta -, mert mint fogalmazott, azt érezte, hogy ez a független magyar államiság jelképe. Majd 1867-ben a kiegyezés után újra lehetett Szent Jobb körmenet augusztus 20-án. A második világháborút követő kommunista hatalomátvételt követően „természetesen a kommunisták is veszélyesnek ítélték a Szent Jobb körmenetet, veszélyesnek ítélték Szent István királyunk ünnepét, ezért ők is betiltották azt” – folytatta a miniszterhelyettes.
„Az augusztus 20-i ünnepséget betiltani nem tudták, ezért megpróbálták átértelmezni. Szent István király és a magyar államiság ünnepét megpróbálták a sztálini lefordított alkotmány ünnepévé tenni. Ez sem tartott örökké. Vannak ilyen irányzatok, amelyek ideig-óráig megpróbáltak maguknak utat törni, aztán 1990-ben visszaállt a természetes rend, miszerint augusztus 20-a Szent István király ünnepe, Magyarország születésnapja, a magyar keresztény államiság ünnepe.
A történelmünk sok mindent hozhatott: voltunk kisebbek, voltunk nagyobbak, voltunk szerencsésebbek, voltunk viharvertebbek, voltunk úgy, hogy a kerék velünk fölfelé ment, volt, hogy a kerék velünk lefelé ment, de amikor igazán szabadon élhettünk, akkor augusztus 20-a visszanyerte az eredeti értelmét, Szent István király, és a független, önálló, szabad magyar államiság ünneplését” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy fontos és féltett kincsünk a szuverenitásunk: „Magyar kultúránk van, magyar ételeinkkel, magyar dalainkkal. Amikor megjöttünk mi magyarok 1100 évvel ezelőtt, voltunk vagy ötszázezren, akik itt voltak azok többszörösen. De nem a többség olvasztotta el a kisebbséget, hanem mi magyarok olvasztottuk be a többséget. Mert a mi kultúránk, a mi szervezettségünk, a mi nemzeti tudatunk, a mi identitásunk erősebb volt.
Bár a Kárpát-medence lakói többen voltak, mint az érkező magyarok, mégis magyarrá vált a Kárpát-medence. 1100 évvel később itt vagyunk harmincszor annyian. Nálunk nagyobb népességszámú ország, vagy nemzet nincs itt. Nálunk erősebb kultúrájú, erősebb hadseregű, erősebb gazdaságú nemzet nincs a Kárpát-medencében. Van mire büszkének lennünk, és ezért fontos és féltett kincsünk a szuverenitásunk, a függetlenségünk. Az, hogy mi magunk döntsünk a saját dolgainkról.”
Rétvári Bence a történelmi kitekintés után a Kisnémediben megvalósult fejlesztésekről is beszélt. A településen 300 millió forint értékben valósultak meg fejlesztések az elmúlt időszakban. Az ünnepség keretében a Kisnémedi Faluvédő Egyesület tagjai aratóénekkel színesítették a műsort, majd pedig Kiss Róbert diakónus megáldotta az új kenyeret.
Címlapkép: Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes, a térség országgyűlési képviselője beszédet mond Kisnémediben, az augusztus 20-i ünnepségen.
Fotók: Benedek Balázs
