Novák Katalin: Szent István a magyarok közös nevezője

Szent István a magyarok közös nevezője. Szent Istvánt magunkban hordozzuk, a részünkké vált, István király itt van velünk – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök augusztus 20-i ünnepi beszédében Esztergomban.

A köztársasági elnök kiemelte: Szent István azzal, hogy megalapította a keresztény Magyarországot, azzal, hogy tudatos döntéssel a nyugati világ részévé tette hazánkat, nem pusztán kijelölte az utat, amelyen járnunk kell, de elvitathatatlan helyet kapott az életünkben is. Novák Katalin hozzátette: István király ott van velünk a hétköznapokon és az ünnepeken, az iskolákban, köztereinken, templomainkban, a kórházakban, versekben, regényekben, filmen és rockoperában határon innen és túl.

Előtte hajtunk fejet nemzeti ünnepünkön, neki mondunk köszönetet bátorságáért, hitéért, bölcsességéért és alázatáért. Szent István a magyarok közös nevezője. Úgy van bennünk, hogy közben felettünk áll, úgy van mögöttünk, hogy közben előttünk jár

– mutatott rá. Az otthon és az ünnepek jelentik kapaszkodóinkat a térben és az időben, a rohamtempóban változó világot az ember számára az otthon és az ünnepek teszik élhetővé – szögezte le Novák Katalin. Mint mondta, az otthon az a hely, ahol biztonságban érezzük magunkat, ahol magabiztosan mozgunk, ahol eligazodunk. Az otthon az a tér, amit saját ízlésünk és igényeink szerint alakíthatunk. Innen jó elindulni, és ide jó hazatérni. Jólesik kimondani: van otthonunk. A Kárpát-medence huzatos vidéke az a helye a világnak, ahol minden magyar otthonra lelhet.

Szeretjük a forró alföldi homokot a talpunk alatt, a Bakony csendjét, a Duna-kanyar lenyűgöző látványát. Büszkék vagyunk a világ legszebb parlamentjére, kaland átúszni a magyar tengert, járni a Kéktúrát. Szívet melengető Káptalantótiból ránézni a Balatonra vagy Fehérkőlápáról a Bükk lankáira. Ismerjük a szabolcsi alma, a szatmári szilva, a gönci barack, a badacsonyi szőlő, a drávaiványi dinnye zamatát. Otthon vagyunk a Székelykőnél, Újvidéken, Gombaszögön és Munkácson

– fogalmazott Novák Katalin.

Hozzátette: a saját képünkre formáltuk, a mi igényeink szerint laktuk be ezt a lángoktól ölelt kis országot. S közben tudjuk, hogy Magyarországot a csodálatos természeti kincsek és az itt élő emberek egyszerre teszik gazdaggá és szerethetővé. Novák Katalin szerint ahhoz pedig, hogy az időben se váljunk elveszetté, ünnepekre van szükségünk. Minősített napokra, melyek útjelzőül szolgálnak és biztonságot nyújtanak az idő körforgásában. Elviselhetővé, mérhetővé, összehasonlíthatóvá, tervezhetővé teszik az életünket. Segítenek visszaemlékezni és előre tekinteni.

Van otthonunk és vannak ünnepeink is

– mondta az államfő. Novák Katalin kiemelte: augusztus 20. nem porlepte hagyomány és nem is modern buli.

Augusztus 20. ünnep, a szó legteljesebb értelmében. A múltunkra újra és újra emlékeztető, a jövőnket évről évre reménnyel megtöltő ünnep. Ilyenkor háttérbe szorul a lényegtelen, és előtérbe kerül az igazán lényeges. Van esélyünk olyan mélységet megélni és olyan magasságba emelkedni, ahol a magyar nemzet magától értetődő összetartozását megélhetjük

– emelte ki. Novák Katalin ilyen felemelő pillanatnak nevezte a honvédek tisztavatását, amikor kétszáz magyar egyenruhás fiatal esküszik arra, hogy hazája függetlenségét, a magyarok jogait és szabadságát élete árán is megvédi. Emlékeztetett arra, hogy szombat este nyílt meg az atlétikai világbajnokság, a Magyarországon eddig megrendezett legnagyobb sportesemény, amely a nemzetet összekovácsoló büszkeséggel töltött el bennünket.
Szólt arról is, hogy az összetartozásérzést élhettük át, amikor előző este több tízezren énekeltük együtt a negyven éve bemutatott István, a király rockopera felújított előadásán, s együtt dobbant a szívünk néhány hete a világbajnok kardválogatottak, a férfi vízilabdacsapat, Koch Máté, Kós Hubert, Vas Kata Blanka vagy Szoboszlai Dominik sikerei láttán.

A nemzet magától értetődő egysége feletti múlhatatlan öröm költözött a szívünkbe Ferenc pápa apostoli látogatásának három napja alatt

– idézte fel Novák Katalin, hozzátéve: a nemzeti közösség erejét érezzük, amikor példátlan összefogással segítünk a véres háború elől menekülő kárpátaljai és ukrán családoknak.

Szerencsések vagyunk tehát. Nem lehetünk elveszettek sem térben, sem időben, mert van hazánk, vannak nemzeti ünnepeink és olyan minősített pillanataink, amikor átérezzük: több az, amit összeköt bennünket annál, ami szétválaszt

– hangsúlyozta az államfő. Novák Katalin emlékeztetett arra: elnöksége másfél éve alatt találkozott somogyi, nógrádi, szabolcsi, szatmári, beregi, komárom-esztergomi és budapesti emberekkel. Elment Erdélybe, a Felvidékre, Délvidékre, Muravidékre és Kárpátaljára, ahova kedden újra ellátogat. A találkozások pedig alkalmat adtak arra, hogy feltegye a kérdést: hogy vannak?

Most képletesen önökkel ülök egy asztalhoz, és Önökhöz fordulva kérdezem: hogy vannak? Hogyan viselik a másfél éve tartó szomszédos háborúval együtt járó bizonytalanságot?
Hogyan tűrik a déli határszélen a hazánkba jogellenesen érkezők jelentette nyomást?
Hogyan küzdenek meg a magas árakkal, a nehezebb körülményekkel?
Tudnak-e örülni a családi gyarapodásnak, a jó termésnek, a friss kenyérnek, egy jó szónak, a figyelemnek, törődésnek, a közösségnek?

Hálát adhatunk a magyar történelem sikeres, a legtöbb magyar számára emelkedést hozó évtizedéért, mely megelőzte a váratlan kihívásokat. A koronavírus-járvány mélyebb és nehezebben múló nyomot hagyott, mint reméltük. A szomszédunkban zajló háború pedig még akkor is szívet-lelket megviselő, embert próbáló tragédia lenne, ha nem egy világjárvány zárórájában szakad ránk vagy ha nem következnek belőle határon túlnyúló gazdasági nehézségek

– fogalmazott Novák Katalin.

A köztársasági elnök elmondta: látja a gazdasági adatokat, s az itthoni árak vitathatatlanul magasak. Tudom, hogy a relatív bőség éveit nehezebb időszak követte – fogalmazott, hozzátéve: azt is tudja, mennyire meghatározza a közérzetet, ha látható, merre tartunk, ha tudjuk, hogy a nehezén már túl vagyunk, van kilátás arra, hogy a holnap könnyebb lesz. A köztársasági elnök megköszönte a magyar embereknek, hogy előre tekintenek, hogy a magyaroktól megszokott kitartással, szívóssággal és kreativitással, újratanult szorgalommal küzdik át magukat a nehéz időszakokon, hogy hisznek a magyar életben, segítenek követendő példát állítani a fiataloknak, képesek támaszt és segítséget nyújtani a szükséget szenvedőknek.

Novák Katalin elmondta: Pál levelében ugyanazokra az erényekre hívja fel a kolosséi gyülekezet figyelmét, amire Szent István is figyelmezteti Imre herceget Intelmeiben, azaz szelídségre, türelemre, könyörületességre, mértékletességre, alázatosságra, becsületre és szeretetre.

Hallgassunk rájuk! Ha ezen értékek mentén hozunk döntéseket, különbek leszünk a haszonlesőknél, és büszkék lehetnek ránk az utódaink. Ezekből az értékből nem engedhetünk. Itt nincs helye a kompromisszumnak. Ha ezen útmutatások mentén éljük életünket, akkor a nehezebb napok sem tudnak megtörni bennünket. Akkor van esélyünk rá, hogy emelt fővel, megerősödve nézzünk szembe a kihívásokkal

– mutatott rá Novák Katalin. Nem vagyunk elveszettek sem térben, sem időben, hiszen van hazánk és vannak ünnepeink – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: a Bazilika homlokzatának feliratát is érdemes megszívlelni, amely szerint az odafent valókat keressétek! Hiszen az övé az ország, a hatalom és a dicsőség – zárta gondolatait az államfő.

(MTI)

A címlapképen  Novák Katalin köztársasági elnök Szent István-napi beszédet mond az esztergomi Erzsébet parkban 2023. augusztus 20-án. MTI/Bruzák Noémi