Szijjártó Péter: A magyar keresztény külpolitika egyik fő pillére a bajban lévő keresztény közösségek segítése

Magyarország felelős kereszténydemokrata kormányzati politikai stratégiát hajt végre, és ennek fontos építőköve a magyar keresztény külpolitika, amelynek az egyik fő tartóoszlopa a bajban lévő keresztény közösségeknek nyújtott segítség – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton.

A tárcavezető Gibran Bászil egykori libanoni külügyminisztert, a Szabad Hazafias Mozgalom (FPM) nevű keresztény párt vezetőjét fogadta, majd a közös sajtótájékoztatójukon kijelentette, hogy a nemzetközi politikának a kapcsolatok építéséről, nem a megszakításáról kellene szólnia, miközben napjainkban régi múltra visszatekintő összeköttetések szűnnek meg sajnos. Egyes politikai erők már arra képezték ki magukat, hogy minél több kapcsolatot, összeköttetést, minél több együttműködést szakítsanak szét – fogalmazott.

Ha önök hallgatják az európai politikai diskurzust, akkor leginkább azt hallhatják, hogy mennyi minden választ el minket, s hogy mennyi minden tesz minket különbözővé a világ más részeitől. Arról valamiért kevesebb szó esik, hogy mi az, ami összeköt minket, mi az, ami közös bennünk

– tette hozzá. Leszögezte: a kormány ezt hatalmas hibának tartja, a közép-európai régió ugyanis mindig rajtavesztett a Kelet és Nyugat közötti konfliktusokon.

Így Magyarországnak egyértelműen nemzeti érdeke az, hogy Kelet és Nyugat között civilizált, kulturált együttműködés jöjjön létre. Magyarország és Libanon együttműködése kiváló példa erre

– mondta. Majd hozzátette, hogy ennek stabil alapot ad az egymás és a közös keresztény örökség iránti tisztelet, mivel Magyarország ezeréves keresztény államisággal rendelkezik, Libanon pedig a legősibb keresztény közösségeknek ad otthont Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ezt a barátságot még inkább megerősíti a most Cser-Palkovics András és Marcellino Hark polgármesterek által aláírt testvérvárosi megegyezés a két ősi keresztény város, Székesfehérvár és Batrún között. Szavai szerint ráadásul erre különösen nagy szükség van most, amikor a kereszténység a világ legüldözöttebb vallásává vált.

Mi itt, Magyarországon egy felelős keresztény, kereszténydemokrata kormányzati politikai stratégiát hajtunk végre, és ennek fontos építőköve a magyar keresztény külpolitika. És ennek egyik tartóoszlopa a keresztény közösségeknek, főleg a bajban lévő keresztény közösségeknek nyújtott segítség

– húzta alá.

Éljenek a világ bármely pontján, a keresztények, ha bajban vannak, akkor pontosan tudhatják, hogy ránk, magyarokra mindig számíthatnak

– jelentette ki. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a kormány már csaknem ötmilliárd forinttal támogatta az ősi libanoni keresztény helyek megőrzését, felújítását, az országban hatvanhat középkori templom felújítása zajlik magyar segítségnyújtással. A miniszter arról számolt be, hogy az idén kötött megállapodások alapján 140 millió forintot biztosít a kormány egy történelmi emlékhely felújításához, egy kolostortemplom és árvaház rekonstrukciójához, illetve a libanoni protestáns iskolák működéséhez.

Megközelítésünk egyértelmű: a keresztény közösségeket nem abban kell segíteni, hogy felszámolják magukat, és elköltözzenek több száz vagy ezer kilométerre onnan, ahol mindig is éltek, hanem abban kell segíteni a keresztény közösségeket, hogy emberhez méltó, nyugodt, békés életet élhessenek ott, ahol a közösségeik évszázadok, sőt több mint egy évezred óta jelen vannak

– összegzett. Gibran Bászil köszönetet mondott Magyarország támogatásáért, majd a magyar államalapítás ünnepe alkalmából a Szent István-i örökséget méltatta, illetve a közös értékeket, a közös küzdelmet részletezte. Kiemelte: a két országnak a jövője is közös, amelynek az igazságosságra és a békére kell épülnie. Egyebek mellett a tisztelet fontosságát is hangsúlyozta, érintve a határok és a szuverenitás tiszteletét is, amire szerint főleg nagy szükség van ma, amikor az erősek megpróbálják elnyomni a gyengébbeket.

Ahogy Magyarországon, irányunkban is érezhető az úgynevezett barátságos nyomásgyakorlás, viszont ahogyan a magyarok, mi is ragaszkodunk alapelveinkhez, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a fősodor ellen kell fellépnünk

– szögezte le.

Mi is a párbeszédben hiszünk. Hiszünk abban, hogy fontos az értékeink fenntartása és megóvása (…) A két ország kulcsszerepet játszik az egész régióban a stabilitás és a béke érdekében

– közölte.

A magyarok és a libanoniak a humanizmus, a béke és a tolerancia jegyében küzdenek

– tette hozzá.

(MTI)

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter