770 éve halt meg Assisi Szent Klára
Hétszázhetven éve, 1253. augusztus 11-én hunyt el Assisi Szent Klára, a klarissza rend alapítója, a televízió védőszentje.
Az ősi és gazdag Offreducci-Favarone nemzetséghez tartozó család legidősebb lányaként született a közép-olaszországi Assisiben. A Szentföldre is elzarándokolt anyja vallásos szellemben nevelte, Klára a korabeli nőkre nem jellemző módon latinul is megtanult. Életrajzai dicsőítik kedvességét, jámborságát, valószínű ezért is lett az egyik legkelendőbb menyasszonyjelölt Assisi városában. Klárát azonban taszította az érdekházasság, amelynek egyedüli célja családja vagyonának és befolyásának növelése lett volna és nem volt hajlandó alávetni magát nemzetsége akaratának.
Assisiben ez idő tájt kezdett el prédikálni a szintén befolyásos családból származó, ám vagyonáról és örökségéről lemondó Ferenc. A lány két unokaöccse is csatlakozott az új, a szegénységet és az elesettek, számkivetettek közötti prédikációt hirdető közösséghez, a ferencesek reguláját 1209-ben fogadta el III. Ince pápa. Miután Klára 1210-ben személyesen is meghallgatta Ferenc tanításait, elhatározta, hogy maga mögött hagyja a földi hívságokat: lemond a gazdagságról, szüzességet fogad és kolostorba vonul. Családja ellenkezésétől tartva 1211. virágvasárnapján néhány társnőjével együtt az Assisihez közeli erdőben lévő, a ferencesek által újjáépített Porciunkula-kápolnába menekült, ahol díszes ruháját, ékszereit hátrahagyva magára öltötte a bűnbánók szürke ruháját és fátylát, amelyet Ferenc kezéből vett át.
Az elképedt rokonok szépszerével, majd erőszakkal vissza akarták vinni a városba, de nem tudták eltántorítani szándékától. A legenda szerint csak akkor fogadták el Klára döntését, mikor egyik kezével megragadta az oltárterítőt, ezzel a régi szokás szerint menedékjogot kért a templomtól, másik kezével pedig lekapta fejéről a kendőt, megmutatva lenyírt fejét. Klára és társasága végül a San Damiano-templom melletti rendházban telepedtek meg, ez lett a klarissza rend bölcsője. A kezdetben Szegény Nővéreknek vagy Úrnőknek nevezett közösség létszáma rohamosan nőtt, Klára két húga, Ágnes és Beatrix, majd megözvegyülése után édesanyja, Hortulana is csatlakozott hozzájuk.
Az 1215-ös lateráni zsinat értelmében az új szerzetesi közösségnek a már meglevő regulák közül kell kiválasztaniuk életszabályukat. Ezek azonban csak a szerzeteseknek tették lehetővé a szegénységi fogadalmat, magának a rendnek lehetett tulajdona, hisz ez biztosította a közösség megélhetését. Klárának ez nem volt elég és Ferenc segítségét kérve 1216-ban sikerült kieszközölnie III. Ince pápától a híres „privilegium paupertatist”, azaz a szegénység privilégiumát – eszerint a ferences apácákat senki nem kényszeríthette arra, hogy vagyont fogadjanak el és koldulásból tartották fenn magukat. A pápai kancelláriának azonban ehhez nem volt kész formulája, mert hasonló eset addig nem fordult elő joggyakorlatukban, ezért maga a pápa fogalmazta meg a különös jogszabályt, amelyet végleg 1228-ban IX. Gergely erősített meg. A rend saját, a ferencesekét szigorúan követő reguláját 1253. augusztus 9-én IV. Ince hagyta jóvá, aki személyesen vitte el azt Klára halálos ágyához.
Klára 1244-től ágyban fekvő beteg volt, de a rend irányítását továbbra is fáradhatatlanul intézte. A legenda szerint 1240-ben imájával és az Oltáriszentség felmutatásával elűzte a kolostorra támadó szaracénokat; amikor nem volt mit enniük, kenyeret szaporított és áldásával korsókat töltött meg olajjal. Betegsége idején csodás módon látta cellájában a karácsonyi templomi szertartást, XII. Piusz ezért nyilvánította 1957-ben a televízió égi pártfogójának.
Assisi Szent Klára 1253. augusztus 11-én halt meg, temetésén maga a pápa is megjelent, végső nyughelye az Assisiben található Szent Klára-bazilikában van. IV. Sándor pápa már halála után két évvel, 1255. augusztus 15-én szentté avatta, ünnepe 1969 óta augusztus 11-én van.
A klarissza rend – több mint tízezer nővérrel – ma is a legelterjedtebb női rendek közé tartozik. Magyarországon Nagyszombatban telepedtek meg 1239-ben, ezt követően több városban is rendházat alapítottak, a szegények segélyezésével, leányneveléssel és az idősek ápolásával foglalkoztak. A rendet 1782-ben II. József feloszlatta, a klarissza nővérek csak a rendszerváltás után telepedtek meg újra Magyarországon.
(MTI)
A címlapkép forrása: MTI/Komka Péter
