Gion Gábor: A nándorfehérvári diadal emléknapja a mai keresztény világ ünnepe

A nándorfehérvári diadal emléknapja nemcsak a magyarság, hanem a keresztény Európa, a mai keresztény világ ünnepe is – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelmi stratégiáért felelős államtitkára a nándorfehérvári diadal 567. évfordulója alkalmából tartott szombati megemlékezésen Budapesten, Hunyadi János Halászbástya melletti szobránál.

Gion Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a templomok harangjai immár több mint fél évezrede megszólalnak déli 12 órakor. Onnantól fogva van ez így, hogy a keresztény világ ráeszmélt: veszélyben van társadalma, kultúrája, értékrendje és létezése – jegyezte meg. Ekkor ugyanis egyre fenyegetőbbé vált az oszmán terjeszkedés, ennek ellenére hiányzott az európai összefogás és a Magyar Királyság megsegítésének szándéka – mutatott rá. Gion Gábor azt mondta, Callixtus pápa egyike volt azoknak, akik felismerték a közelgő veszélyt, ezért elrendelte, hogy a templomokban delente szólaljanak meg a harangok, és a hívek imádkozzanak a törökkel szembeni győzelemért.

Rövidesen a harangok már nem könyörgésképpen zúgtak, hanem hálából, és zúgnak azóta is, hogy emlékeztessenek: őseink hatalmas győzelmet arattak az akkori világ legfélelmetesebb hadserege fölött

– emlékeztetett a HM államtitkára. Utalt arra, hogy a középkor törökellenes küzdelmének leghíresebb csatáját 1456. július 14. és 21. között vívták. A többszörös túlerő dacára Nándorfehérvár tornyára nem került fel a félholdas zászló.
A magyar hadtörténet egyik legfényesebb sikere hét évtizedre állította meg a török terjeszkedést – tette hozzá. Gion Gábor elmondta: napjainkban szobrok, közterek viselik Hunyadi János nevét, róla nevezték el a haza védelmében kiemelkedő munkát végzőknek odaítélt díjat is. A „nagy törökverő” alakja és élete évszázadok elteltével is példa lehet, még egy olyan korban is, amikor nem divat történelmi példaképeket választani – jegyezte meg. Hangsúlyozta, Hunyadi a hazáját védte a végsőkig, mindenkor Magyarország érdekét tartotta szem előtt, akkor is, ha ennek vagyona vagy saját testi épsége látta kárát. Az Országgyűlés 2011-ben július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította – idézte fel.

Hazánkat szerető magyarként kötelességünk számontartani minden napot, amelynek okán azok lehetünk, akik vagyunk: önálló, független nemzet, keresztény értékekkel és identitással, a mindenkori békére törekvéssel

– emelte ki.

Nándorfehérvár mindannyiunknak szóló, máig élő üzenete az, hogy ha a hit és a hazaszeretet kitartással és elszántsággal párosul, az még egy vesztesnek ítélt csata sorsát is megfordíthatja

– hangoztatta az államtitkár. A nándorfehérvári diadal évfordulója alkalmából Hunyadi János szobránál korábban koszorút helyezett el Novák Katalin köztársasági elnök, az ünnepnapon pedig a kormány nevében Gion Gábor; Kövér László házelnök képviseletében Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke; a vezérkari főnök képviseletében Vadászi Norbert ezredes; a Budavári Önkormányzat nevében pedig V. Naszályi Márta polgármester.

(MTI)

A címlapképen történelmi zászlókat visznek katonák a nándorfehérvári diadal 567. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, Hunyadi János Halászbástya melletti szobránál 2023. július 22-én. MTI/Lakatos Péter