A szivárvány ideológia értelmében nincs férfi, nincs nő, nincs ember

Amikor az LMBTQ+ témáról folytatunk társadalmi vitát, már rég nem arról beszélünk, hogy ki kivel hál. Több csatornán hallom, hogy miért nem tudja elfogadni a keresztény-konzervatív jobboldal a heteroszexualitástól eltérő nemi vágyat, holott ez a kérdés immár jelentősen túlmutat azon ki meleg és ki nem.

Nem azzal van a probléma, hogy Magyarországon ne lenne elfogadott a homoszexualitás, hanem azzal, hogy a liberálisok egy része nem látja be, már a homoszexuálisoknak is létezik egy olyan rétege, akik jogaik csorbulását nem érezve, nem értenek egyet az LMBTQ+ propagandával és a hálószobában tartják a szexuális identitásukat.

Ma Magyarországon nem üldözik a homoszexualitást és a vasárnapi szentmisén se „boszorkányégetésre” buzdítják a papok a híveket. Túl vagyunk azon ki kit szerethet és kinek foghatja meg a kezét nyilvánosan.

Aminek a kellős közepén állunk, az az LMBTQ+ mozgalmak olyan radikális formája, amellyel már jó érzésű homoszexuálisok sem tudnak azonosulni.

Hiába próbálják elhitetni, hogy a Pride felvonulás az emberi jogokért való küzdelmet szimbolizálja, vagy csupán figyelemfelhívás a szexuális kisebbségek jelenlétére. Amennyiben ez így lenne, akkor évente egyszer felvonulnának és pont. A csúfos valóság ezzel szemben az, hogy a nyugatról érkező szivárvány-lobbi hódítóként akar betörni az olyan államokba, ahol a normalitás még a hagyományos felfogás talaján áll.

Miről is beszélek pontosan? Arról, hogy a szivárvány ideológia értelmében nincs férfi, nincs nő, nincs ember. Az ember lehet akár állat, rosszabb esetben tárgy. A másság nem eltérő szexuális irányultság, hanem művészet. Az LMBTQ+ világkép átadása jobb, ha minél hamarabb elkezdődik, lehetőleg kisgyermekkorban. Utóbbi jobb esetben megáll a homoszexuális felvilágosítás talaján, rosszabb esetben folytatódik a pubertás blokkolókkal és nemátalakító műtétekkel.

Aki mindezzel nem ért egyet – legyen hetero- vagy akár homoszexuális – az szimplán homofób és nem tudja mi jó a betűleves közösségnek.

Szóval, amikor arról megy a vita, milyen színűre legyen festve egy pad, le kell-e fóliázni a könyveket, találkozhatnak-e a kisgyermekek köznevelési intézményben homoszexuális tartalmakkal, akkor kedves LMBTQ+ aktivisták, nem arról van szó, hogy bárkit zavar, ha felnőtt emberként a 87. nembe soroljátok magatokat vagy évente egyszer felvonultok Budapest utcáin.

A legnagyobb probléma, hogy gyökerében akarjátok megváltoztatni a társadalmi normákat, meghazudtolva azokkal a biológiát és kiskorúakkal szeretnétek olyan dolgokról beszélni, amelyek kizárólag a négy, vagyis a család falai közé tartoznak.

A címlapképen dupla szivárvány Salgótarján közeléből fotózva 2019. május 23-án. Forrás: MTI/Komka Péter