Elhúzódó háborúra kell készülnünk
Elhúzódó háborúra kell számítanunk – ezt mondta legutóbbi interjújában Orbán Viktor, miniszterelnök és látva a harctéri fejleményeket, valamit Ukrajna további nyugati támogatását, a kormányfőnek jó eséllyel igaza lesz.
Hiába akadt meg már nyugati lapok szerint is az ukrán ellentámadás, Kijev egységei nem úgy tűnik, mintha feladnák a harcot. Pedig már a New York Times is arról írt, hogy a területek visszaszerzésére indított offenzíva csalódást keltő. Egyrészt azért, mert az oroszok által elfoglalt nagyjából 100 ezer négyzetkilométerből csupán 200-at sikerült visszafoglalni. Másrészt azért, mert a veszteségek óriásiak. Az amerikai lap információi szerint az ellentámadás első két hetében az ukránok vesztesége 20%-os volt, majd látva ezt az arányt, szinte teljesen visszafogták a szárazföldi műveleteket, ám a veszteségek mértéke még így is 10%-os. Ez egybevág egyébként az oroszok adataival, akik szerint
ukrán oldalon az első hetekben 26 ezer halálos áldozata volt a támadásnak.
Felmérhetetlen veszteségek ezek. Már csak azért is, mert mind a 26 ezer katona mögött ott van egy csonkán maradt, traumákat elszenvedő, gyászoló család, amelyről nem szólnak a hadijelentések. És ilyenből nem 26 ezer, hanem már több, mint 400 ezer van mindkét oldalon. És akkor még nem beszéltünk a sebesültekről, akiknek a traumái és az ellátásuk szintén hosszú távon ró terhet az államra.
Az áldozatok és a sérültek száma pedig napról napra nagyobb lesz. Napról napra kevesebb család kap esélyt az újrakezdésre és napról napra többen döntenek amellett is, hogy inkább otthagyják szülőföldjüket, csak hogy megmeneküljenek a további borzalmaktól. Ráadásul az ő számuk is növekedni fog, ha az ukránok bevetik a hírhedt kazettás bombákat, amelyekkel évekre elaknásíthatják a harcok dúlta területeket. Főleg, ha válaszul az oroszok is alkalmaznak majd ilyen eszközöket, ahogyan ígérték.
A háború után Ukrajna bizonyos részeiből nem marad más, csak felperzselt föld. És minél tovább húzódnak a harcok, annál kevesebb ember marad, aki újra élettel töltheti meg ezeket a vidékeket.
Az újjáépítés és Ukrajna hosszú távú támogatása persze Uniós szempontból is érdekes. Hiszen szakértők egybehangzóan állítják, hogy ha meg is szűnik a fegyverropogás, hosszú távon egy befagyott konfliktussal kell számolni ebben a régióban, az Unió szomszédságában. És persze, most még itt van Amerika, amely a támogatásokból oroszlánrészt vállal. Washingtonból azonban egyre fontosabb lesz Peking és a Kína jelentette fenyegetés és ennek megfelelően egyre kevesebb figyelem irányul majd Európára. Ami azt is jelenti, hogy a befagyott konfliktussal való együttélés és Ukrajna támogatása elsősorban az EU feladata lesz. Ennek egyelőre beláthatatlanok a következményei. Éppen ezért kellene minél hamarabb a rendezés irányába lépéseket tenni, hogy minél hamarabb, minél teljeskörűbb béke születhessen. Hiszen jól látjuk, hogy Európa már most sem bírja el az Ukrajna jelentette terhet. Ha pedig ezzel egyedül maradna, könnyen bele is rokkanna.
Címlapkép: Orosz rakétatámadásban megrongált lakóház a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvõ Szlovjanszkban 2023. április 14-én. Fotó: MTI/EPA/Jevhen Honcsarenko
