Tovább riogatnak az inflációval a baloldali szakértők

Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő szerint az inflációról és reálkeresetekről a baloldali szakértők továbbra sem fejtik ki az igazságot.

Az elemző szerint az OECD foglalkoztatási kilátások 2023 (OECD Employment outlook 2023) kiadványra hivatkozva több ellenzéki média jelentett meg cikkeket, amelyek arra hivatkoznak, hogy „Magyarországon zuhant a legnagyobbat a bérek vásárlóereje”.

Szalai Piroska rámutatott, hogy ezek az írások csupán egy adatot ragadnak ki a sok közül és nem vizsgálják „mi az oka annak, hogy a pillanatnyi érték akkora amekkora, s hogy milyen folyamatok zajlanak, merre fog az érték változni.”

Az elemző szerint ugyanezt a stratégiát alkalmazta a DK, amely hamis grafikonjain a legrosszabb havi adatunkat hangoztatták annak ellenére, hogy ahhoz képest már akkor javultak a mutatóink. Szalai Piroska szerint nem csak belföldön, hanem külföldön is (tekintve az angol nyelven megjelent írásokra) el akarják hitetni, hogy „haldoklik a magyar gazdaság, s a családok helyzete nálunk romlik a legjobban, ezzel is sugallva, hogy a magyar kormány nem végzi megfelelően a dolgát.”

Szalai Piroska: A baloldal hamis grafikonokkal és videókkal kampányol

A szakértő szerint a tények azonban nem ezt mutatják, ugyanis „2023 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a bruttó átlagkereset nagy növekedést produkált, a KSH szerint 10,8%-ot, de az inflációt leszámítva mégis a legnagyobb reálkereset csökkenést mutatja, 15,6%-ot.” Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az OECD 10,6%-os bruttó kereset növekedése jóval magasabb lenne, ha a 2022 februárban kifizetett hathavi fegyverpénz nem emelné a múlt évi bázist.

„A KSH a jelentésében pontosan kimutatta, hogy 5,3 százalékponttal magasabb a kereset növekedése, ha a fegyverpénz hatását kiszűrjük” – írta Szalai Piroska.

A szakértő meglátása alapján ennek értelmében 16,1% lenne a bruttó átlagkereset növekedése, s a nettóé pedig az adókedvezmények körének bővülése miatt (30 év alatti anyák adónemtessége) pedig 16,6%, a reálkereset csökkenés viszont 10,3% az idei első negyedévben, ami a 3. helyet jelenti Lettország és Csehország után.

Szalai Piroska szerint azt is fontos lenne megnézni, hogy a Covid kitörése előtti utolsó időszakhoz, 2019 IV. negyedévéhez viszonyítva 2022 IV. negyedévében a magyar bruttó átlagkereset 40%-kal nőtt, ami Litvánia után a 38 ország közül a második legnagyobb érték. Erre az időtartamra is mutatja a grafikon az infláció leszámítása utáni értékeket, a járvány alatt és a szomszédunkban dúló háború első évében

„Magyarországon volt az ötödik legnagyobb (Európai Unió tagállamai között Litvánia után a második legnagyobb) reálkereset növekedése a három év alatt összesen.”

A szakértő hangsúlyozta, ha negyedéves folyamatokat vizsgálunk, akkor Magyarországon először 2022 IV. negyedévében csökkent a reálkereset, amit az előző három negyedév kompenzált, így lett éves szinten emelkedés, továbbá idén „az I. és a II. negyedévben kell csökkenéssel kalkulálni, mert a januárban tetőző, utána csökkenő inflációnk a III. negyedévben már szinte biztosan alacsonyabb lesz, mint a bruttó átlagkereset emelkedése.”

„Nálunk az infláció közel fél évvel később ugrott meg, mint például a balti országokban” – hangsúlyozta Szalai Piroska,

majd hozzátette: „nem érdem, hogy ekkora a magyar infláció, de azért azt látnunk kell, hogy nálunk később tetőzött.” A szakértő abban is bízik, hogy a második félévben a folytatódó csökkenés hatására a negyedik negyedévben egyszámjegyűre redukálódik ez az adat.

Az infláció csökkenését az elemző arra alapozza, hogyha a fogyasztói árak alakulását nem az előző év azonos időszakához, hanem a vizsgált hónapot megelőző hónaphoz viszonyítjuk, akkor látszik, hogy januárban volt az utolsó magas értékünk, azóta 1% alatt vagyunk, illetve májusban már csökkenés volt mérhető, minden szakértői várakozás ellenére.

Ha pedig a február-júniusi időszakunk inflációját összehasonlítjuk az eurozóna országaival, akkor nálunk a hatodik legkisebb az árak emelkedése, ennek értelmében 15 eurot használó országban volt az elmúlt öt hónapban nagyobb infláció, mint a magyar – állapította meg Szalai Piroska.

Forrás: mandiner.hu

A címlapképen 2022. szeptember 15. Női érdekképviselet a kereszténydemokráciában című konferencián Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő. Fotó: Vasárnap.hu/Szennyes Krisztián