Migrációval kapcsolatos vita miatt bukott meg a holland kormány

Miután a holland kormányban a migráció kezeléséről vallott eltérő nézőpontok áthidalhatatlanokká váltak, Mark Rutte miniszterelnök hétfőre találkozót kért Vilmos Sándor királytól, akinek benyújtja lemondását – írja a Migrációkutató Intézet.

Idén márciusban a hollandiai szenátusi választást a Gazdák és Farmerek Pártja (BBB) nyerte azzal, hogy harcolni fog a kormánynak a biológiai sokféleségre káros nitrogénkibocsátás csökkentésére irányuló terve ellen. Elemzők arra számítottak, hogy ez lesz az a téma, mely megingathatja Mark Rutte negyedik kormányát. Július 7-én késő este derült ki, hogy a kabinet összeomlott, ám ennek oka nem a mezőgazdasággal, hanem a bevándorlással kapcsolatos nézetkülönbségekben rejlik.

A vita arról folyt, hogy a különböző menedékkérők különböző jogokat kaphatnak-e arra vonatkozóan, hogy mikor hozhatják magukkal családtagjaikat. Rutte pártja, a liberális VVD és a jobbközép CDA állítólag egy kétszintű rendszer mellett érveltek, amelyben a csak átmenetileg – például háború miatt – kockázatosnak ítélt országokból érkező menedékkérőknek két évet kellene várniuk vagy az onnan érkezőket követő családtagok számát 200-ban maximálnák. A balliberális D66 és a konzervatív CU viszont ellenezték az elképzelést. E két párt prominensei úgy nyilatkoztak: elsőként Rutte állt fel az asztaltól. A kormány most ügyvezetővé alakul, azaz vészhelyzet kivételével nem hozhat döntéseket.

A migrációval kapcsolatos ellentétek régóta feszítették a koalíciót. A tavaly novemberi sarm-el-sejki ENSZ-klímacsúcsról Ruttének előbb haza kellett utaznia, hogy kezelje saját pártja frakciójának lázadását. A VVD-képviselők azzal fenyegetőztek, hogy leszavazzák azt a törvényjavaslatot, amely a menekültügyi minisztert feljogosította volna arra, hogy a menekülteket országszerte a helyi önkormányzatok akarata ellenére ossza szét. Az intézkedést a groningeni befogadóközpontban tavaly nyáron tapasztalt túlzsúfoltsági problémák miatt hozták volna. A menekülteknek matracokon kellett osztozkodniuk vagy a fűben kellett aludniuk, miután a központban elfogytak az ágyak. Rutte akkor végül megszerezte pártja támogatását a törvényjavaslathoz, de csak azzal a feltétellel, hogy megtalálja a módját annak, hogy korlátozza a határon átlépő menedékkérők számát. A VVD-sek attól féltek, hogy ha ez nem történik meg, szavazóik a Fidesszel jó kapcsolatot ápoló bevándorlásellenes pártokhoz vándorolnak.

Tavaly augusztusban a D66 és a CU vonakodva beleegyezett abba a tervbe, hogy felfüggesztik a családegyesítéshez való jogot az átmeneti szálláson élő menekültek esetében, de egyértelművé tették, hogy nem tesznek több engedményt. Idén februárban az illetékes miniszter családegyesítést korlátozó terveit a bíróság, majd az elutasított menedékkérők szállás- és ellátásbiztosításának finanszírozását leállítani kívánó tervezetét ismét a D66-CU páros torpedózta meg. Rutte tehát nem tudta teljesíteni párttársainak tett ígéretét, akik sürgették, hogy még a nyár előtt állapodjon meg a koalíciós partnerekkel érdemi lépésekről, s felvetették a kilépés lehetőségét is. Ehhez az utolsó lökést most a menekültek két kategóriájának terve adta. A két ellenző pártnak az az ellenérve, hogy az egyenértékű a háború sújtotta országokban a gyermekek sorsukra hagyásával.

Jelenleg a VVD 6%-kal van lemaradva a BBB mögött a népszerűségi versenyben. A választás – tisztán listás rendszerben – november közepére várható. Egy friss felmérés szerint Rutte ötödszöri kormányfőségét a választók nagy többsége ellenzi.

A címlapképen Mark Rutte holland miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Hágában 2021. január 15-én, ahol bejelentette az általa vezetett koalíciós kormány lemondását.
MTI/EPA/ANP/Bart Maat