Elfogadta az új pedagógus-életpályájáról szóló törvényt az Országgyűlés
Az Országgyűlés 134 igen, 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, 136 igen, 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az egyszerű többséget igénylő részeit, így az 2024. január elsejétől hatályba lép.
Az Országgyűlés 2023. július 4-én elfogadta az új pedagógus életpályamodellről szóló törvényt, ami megteremti az alapját a pedagógusok további jelentős béremelésének – tudatta a Belügyminisztérium közleményében. A pedagógusok átlagbére 2025-re 800 ezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre nő, csökkennek adminisztratív terheik.
Ezek a tények a törvényről, a törvény előkészítését és elfogadását kísérő, a baloldal által gerjesztett álhírek, akciók és erőszakba hajló tüntetések ellenére. A törvényjavaslat előkészítését, benyújtását és elfogadását átfogó társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg
– írja a Belügyminisztérium. A pedagógusok jelentős béremelése akkor folytatódhat, ha Brüsszel utalja a Magyarországnak járó Uniós forrásokat. Álszent, amit a baloldal politikusai a törvény kapcsán művelnek: itthon a pedagógusok béremelését követelik, miközben Brüsszelben havi 5-6 millióért azért dolgoznak, hogy a pedagógusok ne kereshessenek 800 ezer forintot.
A törvény legfontosabb része, hogy megalapozza a pedagógusok további béremelését, a teljesítményalapú bérrendszert, a pályakezdő, illetve a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusok többletjuttatását.
A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, heti 24 órát kell tanítaniuk.
A címlapképen a képviselők megemlékeznek Kordás László (DK) elhunyt országgyűlési képviselőről, valamint Polyák Sándor (SZDSZ), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) és Mécs Imre (SZDSZ, MSZP) elhunyt volt parlamenti képviselőkről az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. február 27-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
