Kövér László: A kereszténység élteti, a kereszténység megtagadása megöli Európát

A kereszténység kétezer éve élteti, a kereszténység megtagadása és a keresztényellenesség viszont megöli Európát – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken a brassói Fekete templomban, ahol első alkalommal tartottak magyar nyelvű istentiszteletet.

Kövér László a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata alkalmából, a rendezvény fővédnökeként mondott ünnepi köszöntőt a többnapos programsorozat brassói nyitórendezvényén.

A kereszténység jelentette Európa nemzetei és államai – benne a magyarok, németek és románok – számára a kulturális és politikai bölcsőt. Ebből fakadóan a kereszténység megtagadása és a keresztényellenesség mindannyiunk számára kulturális és politikai koporsó lesz

– mondta. A házelnök az erdélyi szász humanista polihisztor, lutheránus reformátor, Johannes Honterus és Szapolyai János katolikus magyar király közötti kölcsönös tiszteletet idézte fel. Mint mondta, ez is mutatja, hogy Erdély földjén már ötszáz éve élő valóság volt az Európai Unió 2000-ben elfogadott jelmondata, az Egység a sokféleségben. A népek, nyelvek, kultúrák és vallási felekezetek sokszínűségének forgatagában az egységet mindig a kereszténység jelentette – fejtette ki. Felidézte: 1542-ben a brassói szász evangélikus Fekete templomban tartották az első német nyelvű istentiszteletet, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet az első magyar nyelvű istentiszteleten a térség legnagyobb gótikus templomában, melyre szászok, magyarok és románok egyaránt joggal büszkék.

Jelenlétének okát a házigazdák meghívásán túl abban látta, hogy hasznos, ha az európai világi vezetők az európai keresztény templomokban, az európai keresztény egyházi vezetők pedig a parlamentekben emelik fel szavukat az ellen, hogy az európai létformát a keresztény gyökerektől való elidegenítés halálos veszélye fenyegeti. Európában a kereszténység nem csupán egy vallás, hanem egy létforma, amelynek elevensége nélkül a kontinens üres földrajzi fogalom volna – mutatott rá. Hozzátette, mindenkinek el kell döntenie, hogy erejével és a rendelkezésére álló eszközökkel a kereszténység megőrzését vagy annak elpusztítását szolgálja.

Végső soron minden, ami napjainkban politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi és kulturális téren Európában és Európával történik, erre a kérdésre fut ki: mi, európaiak megőrizzük-e keresztény létformánkat vagy feladjuk azt?

– fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Hangsúlyozta: az európai egység alapja a keresztény létforma kell legyen, amely egybeszővi a kontinens felekezeti, nemzeti, nyelvi és alkotmányos sokszínűségét, és amellyel mindig helyreállítható a béke és a jólét.

Mi, magyarok ugyanazt kívánjuk szomszédjainknak és minden európai népnek, mint önmagunknak: nemzeti felelőségtudattal bíró, de a tisztességes nemzetközi együttműködésre mindig kész, a polgárai javát szolgáló, cselekvőképes, demokratikus és a fennhatósága alatt élő minden nemzeti közösséggel egyaránt méltányos nemzeti államot, amely segíteni tudja az Európai Unió újjászületését, azaz a saját gyökereikhez való visszatérését, és ezáltal erősíteni tudja az európai keresztény létformánk fennmaradását

– mondta a házelnök. Zárszóként kellő bölcsességet és erőt kívánt a jelenlévőknek, hogy megőrizhessék unokáiknak hitüket, nemzetüket és kultúrájukat.

Történelmet írunk

– fogalmazott Adorjáni Dezső Zoltán, a szervező Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház püspöke. Elmondta: a rendhagyó istentisztelettel a magyar evangélikusok leróják hálájukat az erdélyi reformátor, Johannes Honterus előtt, és a szászokkal közös több évszázados történelmükről is megemlékeznek. A rendhagyó alkalmat a házigazda Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház képviselői is köszöntötték, a szertartás fontos részei németül is elhangzottak.

 

Kondor Péter magyarországi evangélikus püspök igehirdetésében arra intett, hogy a zarándoklat nem csak ajándék, feladat is, hogy vegyük észre és vegyük komolyan egymást. Koszta István püspökhelyettes Brassó és a Barcaság reformációjáról tartott előadást. Kiderült: a barcasági magyarok ugyanazt a reformációs irányt választották, mint a szászok, több településen felváltva szász és magyar nyelven is prédikáltak a templomokban. Az istentisztelet után a résztvevők megkoszorúzták a magyarok által is reformátorként tisztelt Honterus templom melletti szobrát. Az evangélikus zarándoklat a hétvégén barcasági csángó településeken folytatódik.

(MTI)

A címlapképen Barcasági csángó-magyar népviseletbe öltözött résztvevõk a II. Barcasági és Királyföldi Csángó Magyarok Zarándoklata alkalmából a többnapos programsorozat brassói nyitórendezvényén a Fekete templomba tartott magyar nyelvû istentiszteleteten 2023. június 30-án.
MTI/Kátai Edit

Iratkozzon fel hírlevelünkre