Napfelkelte Kalkutta fölött: dokumentumfilm Teréz anyáról 

Teréz anyát tartják a keresztény szeretet megtestesítőjének, egy új filmben pedig hat ember meséli el, hogy a Szeretet Misszionáriusai közösség alapítója hogyan változtatta meg örökre az életüket. 

Az 1997-ben elhunyt Gonxha Bojaxhiu katolikus apáca, ismertebb nevén Teréz anya, a kalkuttai nyomornegyedekben élő szegények és betegek mellett kötelezte el magát, és munkája még ma is visszhangzik. Teréz anya megalapította a Szeretet Misszionáriusai rendet, amelynek nővérek ma is világszerte gondoskodnak a haldoklókról, árvákról, hajléktalanokról és betegekről. Az apáca 1979-ben Nobel-békedíjat kapott munkájáért.

José María Zavala spanyol rendező „Sunrise over Calcutta – From Darkness into Light” (Napfelkelte Kalkutta fölött – A sötétből a fényre) című dokumentumfilmjében hat olyan embert szólaltat, akik különböző módon kerültek kapcsolatba az apácával. A filmet valójában 2021-ben mutatták be nem sokkal a forgatása után, de csak most kerül a szélesebb közönség elé a németországi, svájci és osztrák mozikban – írja a Pro Medien Magazin. 

Zavala számára nem ismerős a keresztény terep, korábban forgatott már dokumentumfilmet Pio atyáról és Szent II. János Pál pápáról is. Újságíróként dolgozott az El Mundo és a Capital című spanyol lapoknak, valamint a brit Guardiannak. Saját bevallása szerint 2009-ben tért a keresztény hitre. Több mint 40 könyv, főként történelmi regények szerzője.

A filmben megszólal az a Christopher Hartley, aki katolikus misszionáriusként halálos beteg lett Kalkuttában. Maláriában, tífuszban, bélparazitákban és más trópusi betegségekben szenvedett. Amikor személyesen találkozott Teréz anyával, ő mindössze egyetlen mondatot mondott neki, ami megváltoztatta Hartley életét: „Szeresd a szegényeket és légy szent!”  

Emmanuel Leclercq ma már a filozófia doktora. Születése után a szülei egy szemetesbe dobták, de Teréz anya megmentette. 

„Mindennek, amit cselekszem, annak Isten tiszteletére kell történnie, ahogyan azt Teréz anya is példamutatóan tette” – mondja a filozófus, aki francia nevelőszülőknél nőtt fel.

Rosario Dueñas tinédzserként élsportoló volt, de 1979-ben gázrobbanás történt az otthonában. A teste 80 százalékban megégett, de túlélte. Misszionárius lett, aki ellátogatott Indiába. „Kalkutta utcáin valóban láttam Isten szeretetét a leprásokon keresztül. Ez gyönyörű volt”. Elmondása szerint át tudta érezni a helyzetüket, ugyanis a leprát és az égési sérüléseket sokszor nem lehet megkülönböztetni.   

Maria de Himalaya nővérként dolgozott egy abortuszklinikán, amikor egyszer csak világossá vált számára, hogy „ez egy olyan kórház, ahol meg nem született babákat gyilkolnak meg – tulajdonképpen maga a pokol”. Életének egy válságos időszakában ismerkedett meg a Szeretet Misszionáriusainak munkájával Katmanduban. 

A hit egyértelműen a katolikus hitre összpontosít, szó esik benne a tisztítótűzről és a rózsafüzérről is, de a végén központi szerepet kap Teréz anya munkája, akitől idézeteket is közöl: 

„Ha valaha szent leszek, nem maradok a mennyben, hanem világítok azoknak, akik a földön sötétségben élnek” – mondta egyszer.   

A címlapképen Teréz anya portréja mellett mennek el apácák, amint megemlékezésre érkeznek a Szeretet Misszionáriusainak kolkatai rendházába 2022. szeptember 5-én, az albán származású Nobel-díjas misszionárius halálának 25. évfordulóján. Az Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született, 2016-ban szentté avatott szerzetesnő, aki egész életét a szegények megsegítésének szentelte, 87 évesen hunyt el Indiában. Forrás: MTI/EPA/Pijal Adhikari