Egyre nagyobb bajban a dollárbaloldal

Megszerezte a Magyar Nemzet az Állami Számvevőszéknek azt a jelentését, amelyet az ÁSZ a guruló dollárok ügyében készített. A legfontosabb következtetés: a baloldali pártok majdnem 1,7 milliárd forintot használtak fel tiltottan kampányfinanszírozásra Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül.

A taktika gyakorlatilag a következő volt: a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) fizette azokat a közösen használt például arculati elemeket, amelyek aztán a baloldal közös kampányának szerves részét képezték. Mivel azonban a hatpárti összefogás a törvényes keretek között rendelkezésére álló kampányköltési keretet szinte teljesen kimerítette legálisan is, így az MMM-en keresztül becsatornázott pénzek szinte teljes egészében tiltott kampányfinanszírozásnak számítanak. Az ÁSZ jelentéséből olyan arcpirító részletek is kiderülnek, mint például az, hogy a

március 15-i közös kampánygyűlésnek csupán 10%-át finanszírozták a pártok, az arra szánt pénz 69%-a az MMM-től, a maradék pedig „gazdasági társaságoktól” érkezett.

Érdekes módon a baloldali pártok ebben az esetben sem kérdezték meg, hogy mégis honnan van az MMM pénze egy ilyen nagyszabású rendezvényre? Több, mint furcsa, ha ez így történt. Az pedig különösen visszás, hogy a magyar függetlenség egyik legnagyobb ünnepén tartott rendezvény költségének nagy részét fedezték vélhetően külföldi forrásból.

Az ÁSZ jelentéséből kiderül az is, hogy a baloldal mögött egy nagyon jól végiggondolt, tudatosan felépített hálózat állt. Ezt mutatja az is, hogy 860 millió forintot fizettek ki adatbázis építésre és kezelésre, valamint különféle sms- és telefonos kampányokra. Ezeket pedig a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat kezelte, ami annak fényében különösen is érdekes, hogy Bajnai a kampány során találkozott Márki-Zay Péterrel, ahogyan azt fotók is bizonyítják. 

Az eddigiek alapján nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy a kampányfinanszírozási szabályok megkerülése egy előre eltervezett stratégia, egy, a választásokba való tudatos külföldi beavatkozási kísérlet lehetett, amelyhez a magyar baloldal asszisztált.

Ezt támasztja alá, hogy nem a Márki-Zay-féle MMM volt az egyetlen civil szervezet, amely készen állhatott a külföldi pénzek befogadására. Emlékezhetünk, hogy Karácsony Gergely a miniszterlenök-jelölti versenybe való beszállásával egyidőben jelentette be a 99 Mozgalom elindítását. Az azóta teljesen elhalt kezdeményezés célját még a politológusok is csak találgatták akkoriban. Az azóta napvilágot látott információk fényében ugyanakkor nem nehéz levonnunk azt a következtetést, hogy

ha Karácsony Gergely nyerte volna az előválasztást, akkor a 99 Mozgalom lehetett volna a baloldal tiltott, külföldi finanszírozási hátterét biztosító civil szervezet.

Sőt, a nyilvánosságra került titkosszolgállati dokumentumok alapján a 99 Mozgalom is nyakig benne volt az ügyben, egyetlen finanszírozója ugyanis még a választások után is öntötte a tetszhalott mozgalomba a tízmilliókat.

Persze ezek egyelőre nem tények, csak erős feltételezések, ugyanakkor már a gyanúnak is fel kell vetnie a következmények kérdését. Most nem is feltétlenül a büntetés mértékére gondolok, mert azt majd a hatóságok eldöntik. A jogalkotónak ugyanakkor mindenképpen meg kell akadályoznia, hogy a jövőben hasonló előfordulhasson. Már csak azért is, mert tavasszal Donáth Anna, a Momentum üdvöskéje megalapította a Holnap Magyarországa Egyesületet. A 2022-es „példa” alapján pedig könnyen elképzelhető, hogy bizonyos körök őt és egyesületét szemelték ki arra a célra, hogy a következő választások idején az MMM helyét átvegye.

A jogi következményeken túl az ügynek persze erős politikai üzenete is van. Főleg annak fényében, hogy Márki-Zay Péter még a napokban is úgy nyilatkozott, hogy ha Kossuth Lajos fogadhatott el külföldi támogatást a kormány megdöntésére, akkor ő miért ne tehetné meg ezt? A Kossuth és Márki-Zay közötti különbségbe most nem mennék bele, ezt mindenki gondolja végig maga. A párhuzam ugyanakkor finoman szólva is sántít.

Kossuth ugyanis 1848-49-ben éppen Magyarország függetlenségéért küzdött, amelyet most Márki-Zay és a baloldal a támogatások elfogadásával elárult. 

Szuverenitásunk szemontjából a legfontosabb kérdésre ugyanakkor továbbra sincs válasz. Kik voltak pontosan a baloldal nagylelkű külföldi finanszírozói és mit kértek pontosan a támogatásukért cserébe?