A jogállamiság próbája is lesz az új migránskvóta
Szinte semmitmondó hírben számoltak be a nagyobb nyugati lapok a múlt héten arról, hogy az Uniós tagállamok belügyminiszterei megállapodták az Uniós menekültügyi szabályozás felülvizsgálatában. A lépés ugyanakkor sokkal többet jelent az Unió jövője szempontjából, mint egy rövidhír.
A döntés értelmében ugyanis 2024 tavaszáig, tehát még az Európai Parlamenti választásokat megelőzően meg kell hozni azokat a szabályokat, amelyek gyökeresen átalakítják a jelenlegi menekültügyi rendszert. A változás legfontosabb eleme a kvóták visszatérése lenne. Ennek értelmében ugyanis ismét ezek alapján osztanák el a tagállamok között az Unióba illegálisan érkező migránsokat, hogy a 27 ország egyikében bírálják el a menekültügyi kérelmüket és gondoskodjanak róluk, illetve intézzék a hazatoloncolásukat is, ha nem jogosultak az Unióban való tartózkodásra.
Gyakorlatilag most újrakezdődik a tagállamok és Brüsszel között az a vita, amely 2015-16-ban egyszer már zátonyra futott.
Akkor ugyanis bevezettek egy önkéntes alapú kvótarendszert, amelyről végül a gyakorlat bizonyította be, hogy nem működik. Az egyes országokba elszállított migránsok azt sem várták meg, hogy kérelmükről döntés szülessen, máris visszatértek eredeti célországukba, Németországba, Hollandiába, vagy épp Svédországba. Már csak azért is megtehették ezt, mert a határok szabad átjárását biztosító schengeni övezeten belül senki nem kérdezte meg tőlük, hogy hová mennek. A most ismét felmelegített javaslatnak ugyanakkor van egy újdonsága: migránsoként 20 ezer euró, vagyis nagyjából 8 millió forint megfizetésével ugyanis egy tagország kiválthatja a bevándorlók befogadását.
Ezt ők ott szolidaritási hozzájárulásnak hívják, de valójában ez egy büntetés.
Migránsoként 8 millió forintot kell tehát fizetnie annak, aki nem akar bevándorlóországgá válni. Aki szeretné megőrizni a kultúráját, az állampolgárai biztonságát. Már az önmagában felháborító, hogy egy embert pénzre váltana Brüsszel, de hogy ezt éppen azoknak kellene megfizetniük, akik óvják a saját állampolgáraikat, az minden észérvvel szembemegy. A magyar kormány keze ráadásul meginkább meg van kötve, hiszen a 2016-os népszavazáson az emberek egyértelműen kinyilvánították, hogy semmiféle kötelező elosztási kvótát nem fogadnak el.
Brüsszel tehát ismét nem a magyar kormányt, hanem a magyar embereket sarcolná meg. Ahogyan ezt a források visszatartásával is teszi.
Ráadásul ha már szolidaritás. A magyar kormány tett egy olyan javaslatot, hogy a határvédelem is számítson a szolidaritás egyik elemének, hiszen ha valaki nem engedi be az illegális bevándorlókat, akkor gyakorlatilag a menekültügyi rendszerről vesz le egy óriási terhet. Ezt az érvet szinte azonnal lesöpörték az asztalról, pedig a magyar államnak már több, mint 600 milliárd forintjába került a határ fokozott védeleme és Brüsszel ennek csupán a töredékét térítette meg.
Most pedig ahelyett, hogy fizetnének, még inkább meg is büntetnek minket azért, mert nem akarunk bevándorlóországgá válni.
A javaslat ráadásul a jogállamiság próbáját sem állja ki. Ahogyan arról Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszámolt, az ülésen fél órájuk volt véleményezni az utolsó tervezetet és utána már szavaztak is róla. Fél óra. Nem három hónap, mint a pedagógusoknak a státusztörvény alakítására, még csak nem is 3 hét, vagy 3 nap, vagy legalább 3 óra. Nem. 30 perc. És ez persze jogállamiságilag rendben van, ellentétben a státusztörvénnyel. Persze nem kell már senkinek a kettős mércéről hosszan beszélni, de ebben az esetben minden eddiginél jobban kilóg a lóláb. És akkor arról még nem is szóltunk, hogy egy ilyen horderejű döntést megint nem egyhangú szavazáson, hanem többségi döntéshozatallal hoztak meg, vagyis úgy, hogy nem kellett hozzá minden tagállam jóváhagyása.
Persze a sietség érthető. A liberális mainstream jobban fél a jövő évi EP választásoktól, mint a tűztől. Jól látszik ugyanis, hogy készül a konzervatív, patrióta fordulat és ha ez az EP-ben is többségbe kerül, akkor esély sincs a tárgyaltakhoz hasonló menekülügyi szabályok elfogadására. Ugyanakkor minden ilyennel újabb és újabb szavazókat löknek a patrióta pártokhoz. Már nemsokára eljön 2024. júniusa. Csak győzzük kivárni.
Címlapképen: Határvadászok járőröznek a magyar-szerb határon, Röszke közelében 2022. szeptember 28-án. Ebben a hónapban megkezdődött a határvadászok szolgálata, fő feladatuk az államhatár őrzése és a jogellenes migráció megakadályozása. MTI/Rosta Tibor
