Illyés Szabolcs: A bevándorló gyerekek nem fognak tömegesen azonosulni a nyugati normákkal
Egy tanulmány szerint az etnikailag homogénebb országokban jobban teljesítenek a diákok, szemben azokkkal az államokkal, ahol sokszínűbb a társadalom. Franciaország és Belgium például még Németországnál is rosszabb helyzetben van ebben a tekintetben, de Spanyolország is a németek mögött szerepel a ranglistán.
Németországban a diákok gyengülő teljesítményét a szakértők a bevándorlás következményeként tekintik, mivel a német nemzetiségű diákok aránya jelentősen csökkent, sok gyermek nehezen beszél németül, mindennaposak az attrocitások, és a szülői értekezleteken rendszeresen tolmácsra van szükség.
Illyés Szabolcsot, a KDNP Oktatáspolitikai szakbizottságának elnökét kérdeztük, hogy miként látja a németek jövőjét, az oktatási rendszer gyengülését, valamint mire vezethetők vissza a bevándorlási problémák.
A szakértő szerint ez már nem a jövő, hanem a jelen problémája, egy olyan realitás, amellyel szembe kell nézni. Illyés Szabolcs azt is hangsúlyozta, hogy azért fontos ezeket a konflitusokat, a migrációt még megelőző állapotukban, földrajzi helyükön kezelni, mert fontos, hogy minden kultúra nemzetségi vagy önkéntes követője ott tudja élni az életét, ahol az a civilizációs közege számára természetes. A szakbizottság elnöke kiemelte, hogy például a muszlim civilizáció természete szerint expanzív, amely évszázadok óta terjeszkedő gyakorlatot folytat.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a muszlim világnézet a „béke és a háború házára” osztja a világot, amelyből Magyarország azért esik a béke (Dar al-Iszlam) kategóriába, mert a török hódoltság idején iszlám terület voltunk — ellenben, például Németország meghódítandó terület.
„Nagyon naiv az, aki azt gondolja, hogy azok, a muszlim civilizáció atmoszférájában felnőtt és oda kulturálisan begyökerezett tömegek, amelyek az utóbbi időben átjutottak Európába, meg fognak elégedni a nyugati kultúra egyébként vágyott fogyasztási nívójával és a saját kultúrájukat veszni hagyják az európai civilizációért” – tette hozzá Illyés Szabolcs.
A szakbizottság elnöke hozzátette, hogy Nyugat saját oktatási rendszereiben egyfajta világnézeti felhígulás érzékelhető, ugyanis a családi kötődéseik révén az arab magaskultúrához, mint vallási létezőhöz pozitívan viszonyuló gyerekek nem fognak tömegesen azonosulni azokkal a nyugati oktatást meghatározó normákkal, melyek bármi módon eltérnek a saját szokásaiktól. „Ebből adódhatnak iskolán belüli konfliktusok, sok területen máshogy gondolkodik egy nyugati diák, mint a muszlim, például az öltözködésről vagy akár a holokauszt értelmezéséről” – folytatta Illyés Szabolcs.
A szakértő kiemelte, hogy míg az utóbbi évtizedekig Nyugaton az antiszemitizmus elsősorban a szélsőséges, neonáci jellegű csoportokra volt jellemző, a bevándorlásnak köszönhetően azonban az atrocitások száma és intenzitása az utóbbi évekre a korábbiak sokszorosára növekedett. Elmondása szerint ez jellegében is jelentősen megváltozott: az „új antiszemitizmus” lényege az intézményes Izrael-ellenesség, ami a feltörekvő és Európa baloldali politikai formációin keresztül az egyes nemzeti kormányzatok és a közösségi intézmények kapcsán is mind nagyobb befolyást szerző muszlim szervezetek lobbitevékenységének háttérmunkáját sejteti.
A szakbizottság elnöke szerint utóbbi hónapok baloldali-liberális politikusokkal kapcsolatos korrupciós botrányai, valamint a katari világbajnokság kapcsán nyapvilágra kerülő sportdiplomáciai visszaélések immár bizonyítják a muszlim befolyás erőszakos európai térhódítási szándékát.
„Bizakodni nem érdemes abban, hogy a helyzet „megoldja önmagát”, mert a konfliktusok eszkalálódása rámutat: ezaz évről-évre egyre fájdalmasabb realitás. Magyarországnak annyi előnye van, amennyiben az utóbbi évtized civilizációs térfoglalásából egyelőre kimaradt, de a jövő oktatáspolitikai dimenziói kapcsán hazánk fejlesztőinek, kodifikátorainak is számolniuk kell a migráció miatt a nevelési intézményekben is megjelenő, eltérő kulturális normákból fakadó konfliktusok szaporodásával” – mondta Illyés Szabolcs.
A címlapképen Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Forrás: MTI/EPA/Swen Pförtner
