Kaszab Zoltán: Brüsszel már megint csak lapít és sunyít

Az elmúlt hetek egyik legnagyobb botrányát kavarta az az – egyébként Demokrata kötődésű – Washington Post által kiszivárogtatott anyag, amely szerint Zelenszkij ukrán elnök egy beszélgetésen azt mondta, hogy fel kell robbantani a Barátság kőolajvezeték Magyarországra olajat szállító ágát. Az Európai Bizottság továbbra is hallgat az ügyben, ami nagyon komoly kérdéseket vet fel.

Lapunk hasábjain is írtunk már arról, hogy milyen nemzetbiztonsági, politikai és energetikai következményei lehetnének a Barátság kőolajvezeték megsemmisülésének, amellyel egyébként már nem először fenyegetőztek az ukránok. A szavak szintjén megfogalmazott kísérlet jelentőségét tovább növeli, hogy Kijev azt egy EU és NATO tagállam ellen akarta elkövetni. Ennek ellenére mindkét szervezet néma maradt az esettel kapcsolatban. Sőt, az erre vonatkozó kérdésre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyenesen azt mondta: nem is hallott róla. Ez pedig nyilvánvalóan egy szemenszedett hazugság. Kizárt, hogy a legfőbb Uniós intézmény vezetője legalább a reggeli sajtószemlében ne találkozott volna erre vonatkozó hírrel.

Ennek ellenére von der Leyen inkább hallgatott, minthogy kiálljon az Unió egyik tagállama, annak szuverenitása és energiabiztonsága mellett.

Sőt, pár nappal később olyan sajtóhírek kezdtek el keringeni, amelyek szerint von der Leyen azt tanácsolta az olaj tranzitját intéző ukrán vállalatnak, hogy ha a Mol nem hajlandó többet fizetni azért, hogy Ukrajnán keresztül megkapja a nyersanyagot, egyszerűen állítsák le a vezetéket. A Bizottság ugyan cáfolta, hogy ilyen beszélgetés valaha is elhangzott volna és úgy tűnik, hogy tényleg csak az ukrán fél próbálta így javítani a tárgyalási pozícióit. Az ugyanakkor igaz, hogy a vállalat könyörtelenül kihasználja Magyarország kiszolgáltatott helyzetét és egy év leforgása alatt a többszörösére emelte a tranzitdíjat. (Ne csodálkozzon tehát senki, ha a következő időszakban a jelenleginél magasabb árakat lát majd a kutakon.) A Bizottság azonban a füle botját sem mozdította, hogy segítsen Budapestnek a tárgyalásokon, ahogyan akkor sem emelt szót, amikor Kijev szankciós listára helyezte az OTP-t, mondván az támogatja a háborút. Érdekes módon egyébként a sokkal nagyobb orosz érdekeltséggel rendelkező osztrák Raiffeisen nem került fel ugyanerre a listára. Az is jelzésértékű, hogy egy ukrán cég úgy érzi, hogy hihetőnek tűnik majd azt hazudnia, hogy von der Leyen ezt tanácsolta. És valóban:

úgy tűnik, hogy az elmúlt egy évben Brüsszel többször állt Ukrajna pártjára, minthogy védte volna a saját tagállamai érdekeit.

Jó példa erre az ukrán gabona ügye is, ahol végül több ország közös nyomásgyakorlásának köszönhetően volt hajlandó egyáltalán foglalkozni a kérdéssel és később közös megoldást találni. 

Az, hogy Brüsszel egyértelműen Kijev és nem a tagállamok pártját fogja ezekben a vitákban, komoly széttartó folyamatokhoz vezethet az Unión belül. Az EU-nak ugyanis éppen ez lenne az egyik lényege, hogy közös érdekképviseletet biztosítson és megszervezze azt harmadik országokkal szemben. Mert bármennyire is fontos Ukrajna erkölcsi támogatása – és ezt nem is vitatja senki –

Kijev nem az Unió tagja, ellentétben Magyarországgal, Lengyelországgal, vagy a többi közép-európai országgal. Éppen ezért Ukrajna érdekei csak a tagállamok érdekei után kellene, hogy következzenek. 

Amíg azonban Brüsszelben a jelenlegi vezetés fújja a passzátszelet, olyan politikusokkal a soraiban, mint Guy Verhofstadt, aki szerint Ukrajnát kellene Magyarország helyére felvenni az EU-ba, nem sokat várhatunk az Uniótól. Attól az Uniótól, amelynek legfontosabb vezetője, Ursula von der Leyen lassan többet egyeztet Joe Biden amerikai elnökkel, mint a tagállamok vezetőivel. Miközben egyre feltűnőbb, hogy az európai és az amerikai érdek nem egyezik. Ebből a szempontból is elképesztő fontosságú tehát a 2024-es választás, amely után remélhetőleg nemcsak a katari és marokkói, hanem az amerikai befolyásszerzést is kivizsgálják majd Brüsszelben. 

A címlapképen a Barátság II. kőolajvezeték fogadópontja látható a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt