A CitizenGO legújabb petíciójában arra szólítja fel a Magyar Pszichiátriai Társaság tagjait, hogy tegyék közzé következő lapszámukban Szilvay Gergely korábban közlésre befogadott tanulmányát, amely „A genderelmélet kritikájának vázlata” címet viseli. Arra is figyelmeztetik a társaságot, hogy a publikálásra jóváhagyott anyag visszatartása személyes elfogultság vagy ideológiai nézetek különbözősége miatt az akadémiai szabadságot veszélyeztető döntés volt.
A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) által kiadott Psychiatria Hungarica folyóirat főszerkesztője, Tényi Tamás lemondásra kényszerült, miután a szerkesztőbizottság elutasította Szilvay Gergely korábban közlésre befogadott „A genderelmélet kritikájának vázlata” című írásának publikálását – írja a CitizenGO petíciójában.
Az esetről a Mandiner számolt be hasábjain, az írásban arra is kitértek, hogy
a kialakult vita alapvetően nem a cikk tudományos tartalmáról, hanem a szerző személyéről szólt.
„A Psychiatria Hungaricában úgy közölnek le írásokat, hogy minden beérkező kéziratot elbírál két lektor, aki eldönti, akár módosításokkal közölhető-e vagy sem; ha igen, valamelyik lapszámban megjelenik az írás; ez megfelel a nemzetközileg bevett tudományos lektorálásnak; a lapot egy kilenctagú szerkesztőség szerkeszti, ennek az élén áll(t) főszerkesztőként (vagy felelős szerkesztőként, kinek hogy tetszik) Tényi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Egy tágabb, összesen 31 tagú szerkesztőbizottság is részt vesz a lap igazgatásában, akiknek (s ez nagyon fontos!) nem kompetenciájuk a bírálók által elfogadott anyagokat felülbírálni, ami eddig nem is volt szokás. Nos, márpedig Szilvay tanulmányával pontosan ez történt, ráadásul olyanok által, akik közül volt, aki bevallottan nem is olvasta magát a nevezett tanulmányt.”
hirdetésSzilvay Gergely nevéhez kötődik ugyanis a genderelmélet és az LMBTQ lobbi törekvéseinek eddigi legrészletesebb magyar nyelven írt bírálata. Ezeket a problémákat körüljáró doktori disszertációja után két könyve is megjelent a témában: „A melegházasságról” és „A gender-elmélet kritikája”című.
Miután befogadták közlésre Szilvay cikkét, Tényi Tamás főszerkesztő a 2022/4-es genderről szóló lapszámban szerette volna közzétenni azt. A szerkesztőbizottság tagjai közül többen ellenezték az iromány megjelenését, habár a testület korábban sosem szólt bele a lap tartalmába, ezért Tényi a közlés elhalasztásáról döntött. A két lektor mindeközben egyaránt közlésre ajánlotta a tanulmányt.
A 2023/1-es lapszám megjelenése előtt viszont megindult szervezkedés a szerző személyével szemben. Ezután az MPT elnöke összehívott egy rendkívüli szerkesztőbizottsági ülést, amelyen a Mandiner beszámolója szerint a tanulmányt nem olvasó kritikusok „politikai pamfletnek” minősítették Szilvay dolgozatát.
Az eset végül úgy zárult, hogy a közlés elmaradt, a főszerkesztő pedig lemondott.
Tényi a Mandinernak azt is elmondta, hogy a döntésről szóló „szavazás” leginkább a szerző neve alapján történt, anélkül, hogy a cikk tartalmát mindannyian megvizsgálták volna. Tényi Tamás, aki a szabad véleménynyilvánítás és a tudományos szabadság mellett állt, azért kényszerült lemondásra, mivel nem értett egyet a cenzúrával és a tisztességtelen döntéshozatali folyamattal, és nem volt lehetősége megakadályozni azt.
Az eset miatt a CitizenGO petícióban szólítja fel a Magyar Pszichiátriai Társaság tagjait, hogy tegyék közzé következő lapszámukban Szilvay Gergely korábban közlésre befogadott tanulmányát, valamint tartsák tiszteletben az akadémiai szabadságot, és küzdjenek annak megőrzéséért.
Arra is rámutatnak, hogy személyes elfogultság vagy ideológiai nézetek nem akadályozhatják az akadémiai tanulmányok publikálását.
Az ügy további részleteiről, valamint a petíció aláírásáról a CitizenGO honlapján tájékozódhatunk. A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az ehhez hasonló eseteket annyiban hagyjuk, továbbra is szenvedni fognak az akadémiai szabadság korlátozása miatt a konzervatív tudósok. Emellett ezen lépések negatív hatását egy idő után a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg mi magunk is, például a munkahelyünkön, vagy gyermekeink iskolájában. Azonban ha felszólalunk, elősegíthetjük az akadémiai szabadságot és a szabad véleménynyilvánítást, hozzájárulhatunk a tudományos közösség erősítéséhez és a konzervatív értékrend tudományban való megerősítéséhez – áll a CitizenGO petíciójában.
A címlapkép forrása: CitizenGO.org
