Kaszab Zoltán: Lebukott Brüsszel – politikai alapon nem kap pénzt Magyarország

Daniel Freund persze nem először támadja hazánkat, a közösségi médiában szinte minden nap van egy hazánkat becsmérlő, vagy bíráló bejegyzése. Ő volt az is, aki a Bizottság és Magyarország között, az Uniós pénzekről szóló vitát nonszensznek minősítette, mert szerinte már réges-régen el kellett volna venni a hazánknak járó forrásokat. Sőt, a Fidesz-KDNP tavalyi, negyedik kétharmados győzelméért egyenesen Ursula von der Leyent, a Bizottság elnökét tette felelőssé, mondván a testület nem zárta el időben a pénzcsapokat. Freund egyébként rendszeresen találkozik a magyar baloldal képviselőivel, nemrég Iványi Gáborral készült közös fotója, de egyeztetett már Márki-Zay Péterrel és érkezett hazánkba Hadházy Ákos meghívására is. 

Freund kirohanásaira persze legyinthetnénk, ugyanakkor ő az EP költségvetési ellenőrző bizottságának egyik oszlopos tagja, aki egy delegáció tagjaként hamarosan ismét hazánkba látogat. Vagyis van szava abban, hogy Magyarország megkapja-e a neki járó forrásokat.

Amiről Brüsszelben még mindig igyekeznek elhitetni, hogy jogi kifogások miatt nem jár hazánknak. A Freundéhoz hasonló elszólásokkal azonban önmagukat leplezik le. Orbán Viktor ugyanis a magyar konzervatív politika három sarokpontjaként beszélt a migrációban, a gyermekvédelemben és a háborúban elfoglalt álláspontról. És nem valamilyen jogi aktusra, vagy törvénytervezetre hivatkozva írta ki Daniel Freund, hogy akkor pénz sincs, hanem erre magyar politikai álláspontra. 

Ezek után már a Bizottságnak is felesleges lepleznie a nyilvánvalót, vagyis azt, hogy Magyarország politikai alapon nem kapja meg a neki járó Uniós forrásokat.

Persze a Bizottság is egyre kevésbé titkolja ezt. Jó példa erre a múlt hétről Vera Jurova Uniós biztos nyilatkozata. Egy másik Uniós biztos, Johannes Hahn úgy nyilatkozott, hogy ha a magyar parlament elfogadja a bírósági reformcsomagot, akkor szabad az út a kohéziós források kifizetése előtt. Majd miután az Országgyűlés megszavazta a szóban forgó jogszabályt, jött Vera Jurova és homlokegyenest ellentmondott a saját kollégájának. Szerinte ugyanis hosszú még a forrásokig vezető út és a mostani módosítás nem garancia semmire. Itt tart tehát ma a brüsszeli döntéshozatal és ennyire komolyan vehető: ha megegyezésre jutnak a felek, egyből jön valaki, aki azt felülírja. Persze az is kérdés, hogy

ha egy tagállamot politikai szempontok alapján zsarolni és leckéztetni lehet, akkor az vajon mennyire fér bele az általuk is sokat hivatkozott jogállamiságba?

Nem kellene ezt is kivizsgálnia a más esetekben oly’ hangos jogvédő szervezeteknek? Az egész ügy persze valójában a szuverenitásról szól. Arról, hogy Magyarország ne dönthessen saját maga a migrációs, vagy éppen gyermekvédelmi kérdésekben. És ne lehessen békepárti álláspontja sem. Ez utóbbit úgy akadályoznák meg, hogy megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt a külpolitikai kérdésekben. Eddig ugyanis egy-egy döntés meghozatalához minden egyes tagállam beleegyezésére szükség volt. Most elég lenne csak a többségüké. Ez ugyanakkor elképesztően veszélyes precedenst teremthet, hiszen egy-egy kérdésben fontos vélemények tűnhetnek el, gyakorlatilag megszűnhet egyes tagállamok hangja. Brüsszel és néhány vezető tagállam tehát újabb lépést tenne az EU egységesítése és a kisebb tagállamok hangjának elnyomása felé. Legyünk résen és ne hagyjuk, hogy ez megtörténjen!

A címlapképen az Európai Bizottság épülete látható Brüsszelben 2022. december 29-én. Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet