Különleges volt a múlt hétvége, ugyanis Ferenc pápa immár másodszor látogatott Magyarországra. Az apostoli pápalátogatás során a Szentatya több helyen is beszédet mondott, ahol értékes üzeneteivel motiválta a hívőket. Most a legkiemelkedőbb idézeteket gyűjtöttük össze Ferenc pápától.
Ferenc pápa pénteken a budapesti Karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozott, ahol főként a békéről és az ukrán-orosz háborúról szólt. Abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak – fogalmazott az egyházfő, majd beszédében az Alaptörvényt is idézte:
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, illetve: Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez
– mondta, majd kifejtette, egy olyan Európára gondol, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről.
Ferenc pápa megemlékezett Mindszenty József bíborosról a budapesti Szent István-bazilikában péntek este.
Róla kiemelte, ő volt aki hitt az ima erejében, olyannyira, hogy szinte szállóigeként idézik szavait: Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!
hirdetésLegyetek befogadóak, legyetek tanúi az evangélium ígéretének, de mindenekelőtt legyetek az imádság emberei, mert a történelem és a jövő ettől függ
– kérte a Szentatya. A pápalátogatás második napját Ferenc pápa a Rózsák terén kezdte az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban, ahol szegényekkel és menekültekkel is találkozott.
A szegények és a rászorulók állnak – ezt soha ne feledjük – az evangélium középpontjában: Jézus ugyanis azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek”. Ez izgalmas kihívás elé állít bennünket, hogy az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya és ne váljon áldozatává egyfajta lelki egoizmusnak, vagyis egy olyan lelkiségnek, amelyet a saját belső nyugalmam és elégedettségem érdekében alakítok ki
– fogalmazott a katolikus egyházfő, hozzátéve: az igazi hit az, amely kényelmetlen, amely kockáztat, és kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel, képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük. Ferenc pápa arról is szólt, hogy sokan vannak itt hajléktalanok és egyedülállók.
Mélyen megérintett, hogy figyelmet fordítotok az emberek lelki méltóságára, hogy szeretettnek és befogadottnak érezzék magukat a világban. Az ember belülről épülhet újjá, és ez vonatkozik az egész egyházra. Az ember szívét is táplálni kell. Nagyon fontos, hogy ne csak alamizsnát osszunk, hanem fizikailag is megérintsük az embert, ez minden keresztény ember hivatása
– hangsúlyozta.
Ferenc pápa: A szegények és a rászorulók állnak az evangélium középpontjában
Az egyházfő ezután tizenegyezer magyar fiatal előtt mondott beszédet a Papp László Budapest Sportarénában.
A Szentatya felidézte a Szentírásból, amikor Jézus szembenéz azzal a házasságtörő asszonnyal, akire mindenki ujjal mutogatott. Mint mondta, Jézus közbelép, a vádolók elmennek, Ő pedig egyedül marad vele. Ekkor szelíden megkérdezi tőle: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?” Ő így válaszol: „Senki, Uram!”
Isten nem elítélni, hanem megbocsájtani akar. Minden esésnél kész arra, hogy felemeljen minket
– mondta Ferenc pápa, majd vele együtt skandálta az összegyűlt tömeg: Isten mindig megbocsájt. A fiataloknak üzenve elmondta, hogy a boldogsághoz csak a minimumra van szükséged: diploma, pénzkereső munka, egy kis szórakozás.
Ma minden azt mondja, hogy tökéletesnek kell lenni, mint a gépeknek, de mi nem vagyunk gépek. A csend az a talaj, ami alapján áldásos kapcsolatokat lehet ápolni. A csend lehetőséget ad arra, hogy elolvassuk az evangélium egy-egy oldalát. Az élet valódi, és nem virtuális, nem egy képernyő. Ne virtualizáljátok az életeteket
– mondta Ferenc pápa, aki eképpen folytatta: a csend az ima ajtaja, az ima pedig a szeretet ajtaja. Az ima párbeszéd Jézussal, ahogy a szentmise is találkozás vele, a gyónás pedig az az ölelés, amit tőle kapsz. A Szentatya arról is beszélt, hogy vegyük kezünkbe a sorsunkat, hogy segítsünk a világban békében élni. Mit teszek a társadalomért? Mit teszek az Egyházért? Mit teszek az ellenségeimért? – tette fel ezeket a kérdéseket a pápa, aki szerint a fő kérdés, hogy képesek vagyunk-e szolgálva szeretni. Ferenc pápa felidézte azt a példázatot, amikor Jézus ötezer embert vendégelt meg 5 árpakenyérből és két halból. Igen, ez Jézusnak elég volt, tehát helyezzük magunkat az ő kezébe, mert ez elég, hogy továbbmenjünk – mondta az egyházfő.
A vasárnapi Kossuth téri szentmise volt Ferenc pápa látogatásának legnagyobb eseménye.
A Szentatya beszédében János evangéliumához kapcsolódóan elmondta, hogy miután a pásztor nevén szólította juhait, azután kivezeti őket.
Miután visszavezetett minket Isten karjai közé és az egyház közösségébe, Jézus az a kapu, amely a világba irányít minket: arra buzdít, hogy menjünk ki és találkozzunk testvéreinkkel
– nyomatékosította a Szentatya. Mint mondta, senkit sem kizárva mindannyian erre kaptunk meghívást: hogy kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára. A pápa szerint a „kifelé” lét azt jelenti, hogy Jézushoz hasonlóan mindannyian nyitott kapukká válunk.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott beszédében a kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett.
Az egyházfő Romano Guardinire, a száz évvel ezelőtt élt vallásfilozófusra és teológusra hivatkozott, aki megkülönbözteti az alázatos és kapcsolatot teremtő tudást, az ismeret egy másik módjától, amely nem megfigyel, hanem elemez, már nem merül el a tárgyban, hanem azt megragadja. A vallásfilozófus szerint a megismerésnek ebben a módjában az energiák és az anyagok egyetlen cél felé haladnak: a gép felé. Hozzátette: Guardini felismerte annak a veszélyét, hogy az ember elveszíti mindazt a belső kötődését, amely a természettel összhangban álló mértéket és kifejezési formákat biztosít számára, és feltette a kérdést, egy ilyen rendszerben megmaradhat-e az élet életnek? A pápa rámutatott: amit Guardini felismert, ma is nyilvánvaló.
Gondoljunk csak az ökológiai válságra, a korlátok hiányára, a meg tudod tenni, tehát szabad logikájára, arra a törekvésre, amely nem az embert és kapcsolatait, hanem az embert, mint a saját igényeire összpontosító, nyereséget hajszoló egyént állítja a középpontba”, a közösségi kötelékek elsorvadására, melynek következtében a magány és a félelem úgy tűnik, hogy egzisztenciális élethelyzetből társadalmi élethelyzetté lesz
– sorolta a Szentatya. Kiemelte, a kommunizmus és a konzumizmus közös vonása a szabadság hamis eszméje. A kommunizmus szabadsága olyan szabadság volt, amelyet rákényszerítettek az emberekre, amelyet kívülről korlátoztak, amelyben mások döntöttek. A konzumizmus szabadsága pedig egy szabadelvű, hedonista, önelégült szabadság, amely a fogyasztás és a tárgyak rabszolgáivá tesz. Az egyházfő meglátása szerint könnyű eljutni a gondolkodásra mért korlátoktól – ami a kommunizmus sajátja – az önmagunk korlátok nélküli elgondolásához, ami a konzumizmusé. A korlátolt szabadságból egy korlátok nélküli szabadságba.
Ezekből kínál Jézus kiutat, mondván, hogy az az igazság, amely az embert a függőségekből és a bezártságból kiszabadítja. Ennek az igazságnak a kulcsa a szeretettől soha el nem szakadó, kapcsolatban maradó, alázatos és nyitott, konkrét és közösségi, bátor és alkotó megismerés. Ez az, aminek a művelésére az egyetemek hivatottak és amit a hitnek táplálnia kell
– jelentette ki.
A címlapképen Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén látható, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik 2023. április 29-én, háromnapos magyarországi apostoli látogatásának második napján. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
