November 25-ig meghosszabbíthatja az Országgyűlés a veszélyhelyzetet


Hirdetés

Felhatalmazhatja a kormányt az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzet meghosszabbítására szerdán az Országgyűlés, amely dönthet az igazságügyi csomagról is.

A parlament 9 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

A képviselők 15 törvényjavaslatról tartanak zárószavazást.

Dönthetnek az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya több módosítását kihirdető törvényről, amelyet Novák Katalin köztársasági elnök még tavaly novemberben küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.

Határozhatnak a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításáról, amelynek értelmében a kormány november 25-ig meghosszabbíthatja az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzetet.

Döntés lvárható az igazságügyi csomagról, amely megerősítené az Országos Bírói Tanácsot és további feltételeket határozhatna meg arra, ki lehet a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

Zárószavazás lesz az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről. A törvényjavaslat a végrehajtókkal kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket.

Kormánypárti kezdeményezésre politikai nyilatkozatot fogadhat el a parlament a migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról. Magyarország megfelelő garanciákat kapott a Poszt-Cotonoui Megállapodás korábbi tervezetével szemben megfogalmazott aggályaira, ezért a nyilatkozatban az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon a megállapodáshoz.

A határozathozatalok után általános vita lesz a büntető törvénykönyv fideszes képviselők kezdeményezte, a rágalmazással és becsületsértéssel kapcsolatos módosításáról.

Napirenden szerepel a szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények módosítása, amely a szövetkezet minimum taglétszámát a korábbi hétről háromra csökkenti.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága kezdeményezte a minősített adat védelméről szóló törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását. A törvényjavaslat célja, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a titokfelügyeleti eljárást a lehető legszélesebb körben folytathassa le.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosítása átalakítja a szabadságvesztés letöltésének jelenlegi három végrehajtási fokozatát és egy egyszerűbb, ötfokozatú kategóriarendszert hoz létre. Bevezetnek egy kreditrendszert: az elítélt kreditpontokat gyűjthet és ez alapján kedvezőbb kategóriába kerülhet, pontvesztés esetén azonban visszasorolják.

A képviselők tárgyalják a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítását, amely a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek esetében tartalmaz egyszerűsítéseket.

Több mint harminc törvényen változtat az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosítása, egyebek mellett a természetvédelmi, a vadgazdálkodási és a földtörvény is változna.

Az indoklás szerint finomhangolásra tesz javaslatot a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosítás. Az igazgatási szünetről szóló törvényjavaslat lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy téli, illetve nyári gazgatási szünetet rendeljen.

Utolsó napirendi pont az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosítása, amely alapján a köztársasági elnök hivatali szervezetének elnevezése Sándor-palota lesz.

(MTI)

A címlapképen a képviselõk megemlékeznek Kordás László (DK) elhunyt országgyűlési képviselõrõl, valamint Polyák Sándor (SZDSZ), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) és Mécs Imre (SZDSZ, MSZP) elhunyt volt parlamenti képviselőkről az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. február 27-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb