Hoffmann Rózsa: A tanárnak vitára kell nevelni a diákokat, nem ökölharcra
Pedagógusok és diákok tüntettek április 24-én a státusztörvény néven elhíresült új pedagóguséletpálya-törvényjavaslat ellen a Belügyminisztérium előtt. A tömeg kordonbontásba kezdett, a rendőrség könnygáz bevetésére is kényszerült.
Hoffmann Rózsát, az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori köznevelésért felelős államtitkárát kérdeztük, mit gondol a jelenlegi zavargásokról, a pedagógus szakszervezetekről és az új pedagóguséletpálya-törvényjavaslatról.
— Miért tüntetnek a diákok és pedagógusok?
— Szemmel látható, hogy a tüntetések szervezői – politikai megfontolásból – bármilyen apropót megragadnak és felhasználnak azért, hogy megbuktathassák a kormányt. A tüntetésről az a véleményem, hogy bár legitim eszköz, de idegen a pedagógus hivatástól.
Az érdekek, célok egyeztetésének nem ez a látványos, többnyire erőszakos megoldás a platformja.
Az utcára vonulók közül sokan nem is tudnak konkrétumot említeni, hogy miért is vannak ott, csak jó dolognak tartják és szeretik a balhét. Végképp elítélem, ha gyerekeket visznek ki, akik nem értenek az egészből semmit, csak engedelmesen követik a tanáraikat.
— A pedagógus szakszervezetek valóban a pedagógusokat támogatják?
— Nehéz megmondani. Nekem rossz tapasztalataim vannak, és nincs jó véleményem a szakszervezetekről.
— Miről is szól tulajdonképpen a státusztörvény körüli felháborodás?
— Minél hamarabb, mégpedig a gyerekek legjobb fejlődése érdekében rendezni kell végre a pedagógusok helyzetét. Fájdalom, hogyan fogy azoknak a nevelőknek a száma, akik még hittel, lélekkel dolgoznak. Rövidesen a parlament elé kerül a törvényjavaslat. A demonstrálók minden ürügyet megragadnak, hogy balhét csapjanak és felhívják magukra a figyelmet.
Felelős kormányzati szereplőktől ismételten hallhatjuk, hogy a pedagógusok komoly bérrendezésre számíthatnak. Akik ennek ellenére ordítozva tüntetnek és direkt botrányt csapnak — egyértelmű, hogy nekik az a fontos, hogy mindenre nemet mondjanak.
A tüntetések szervezői mögött jelentős anyagi erők állnak (sok információval rendelkezünk már az úgynevezett guruló dollárokról például), de ez vagy nem érdekli a tüntető-kiabáló pedagógusokat, vagy nem tartják fontosnak.
A tanárnak az a dolga, hogy ott legyen az iskolában, vitára és érvelésre nevelje a gyerekeket, nem pedig ökölharcra. Ha szabad utat engedünk az erőszakos formáknak, akkor oda jutunk, hogy a háborút támogatjuk a békével szemben.
A címlapkép forrása: Facebook/Hoffmann Rózsa