Véget ért Ferenc pápa budapesti látogatása, ahol a Szentatya több, különféle üzenetet is megfogalmazott. Már az utazás előtt elindult a találgatás, hogy vajon azért jön-e, hogy támogatását fejezze ki a magyar kormány felé, vagy pedig azért, hogy megpróbálja eltéríteni Orbán Viktort arról az útról, amelyen vezeti az országot.
A pápa pénteken az állami vezetőkkel találkozott, ahol arról beszélt, hogy abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak. Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítója szavait idézve rámutatott: a „világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk”. A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.
A Szentatya meglátása szerint a nemzetközi politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta „háborús infantilizmusba” – értékelt.
Ferenc pápa kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely „nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”. Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait: „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, illetve: „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez” – idézte.
„Olyan Európára gondolok – folytatta, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről”
hirdetésEz az „ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal. Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik – mondta, méltatva Magyarország „gondosan művelt” családpolitikáját.
Ferenc pápa üzeneteinek jelentős része egybecsengett azzal, amit a kormány is mond, különösen a családpolitika, a gender ideológia és a nemzetek sokszínűségére épülő európai egység tekintetében. Emellett a pápa békéről beszélt, és nem csak Ukrajnát, hanem Oroszországot is említette, ráadásul találkozott Hilarion magyarországi orosz ortodox metropolitával, Kirill pátriárka jobbkezével, az orosz ortodox egyház korábbi külügyi felelősével.
A külföldi sajtó azonban előszeretettel idézi csak a számukra kedves mondatokat, például azt, hogy: „Kérlek benneteket: nyissuk ki a kapukat!”.
Fotó: Szennyes Kriszitán/Vasarnap.hu
A brüsszeli Politico „Legyetek nyitottak a külföldiek felé – mondja Ferenc pápa a magyaroknak” címmel közölt írást, hozzátéve, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök kormányát régóta bírálják a bevándorlásellenes politika és az idegengyűlöletet szító retorika miatt”.
A BBC is hasonló oldalról közelítette meg a dolgot: „Ferenc pápa arra szólította fel a magyarokat, hogy »nyissák meg az ajtókat« a migránsok előtt, és ezzel befejezte látogatását a nacionalista, bevándorlásellenes kormány által vezetett országban”.
A Guardian is a bevándorlással foglalkozott, azonban ők azt a címet adták a cikknek, hogy: „Ferenc pápa megköszönte a magyaroknak az ukrán menekültek befogadását”.
Fotó: Szennyes Kriszitán/Vasarnap.hu
Persze aztán hozzátették, hogy „Magyarország nacionalista kormánya határozott bevándorlásellenes politikát folytatott, és megtagadta sok menedékkérő befogadását, akik a déli határon keresztül próbáltak bejutni az országba, ami elhúzódó jogi vitákhoz vezetett az EU-val. A konzervatív populista miniszterelnök, Orbán Viktor szerint a migráció azzal fenyeget, hogy felváltja Európa keresztény kultúráját. A 2010 óta hivatalban lévő Orbán Viktor több választási kampányában is arra hivatkozott, hogy szerinte a migránsok és menekültek veszélyt jelentenek a magyarokra. Kormánya következetesen elutasította a Közel-Keletről és Afrikából érkező menedékkérőket, de az országukban zajló háború elől menekülő 2,5 millió ukrán nyitott kapukat talált.”
A lap arról már nem számolt be, hogy a Hungary Helps Programban idén 25 országban 1,4 milliárd forint értékben támogat Magyarország olyan programokat, amelyek segítik a közösségek helyben maradását. A kormánynak ugyanis az az álláspontja, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van. Magyarország a világ 50 országában támogatta eddig a közösségek helyben maradását iskolák, kórházak és az infrastruktúra fejlesztésével, és az ország ezeréves keresztény államiságából adódóan kiemelten koncentrál a keresztény közösségek támogatására, amelyek a világ számos pontján megpróbáltatások közt kell, hogy éljenek, ahogy Afrikára is, ahol részben az élelmiszerhiányból adódóan, részben a természeti katasztrófák miatti nehézségek következtében az extrém ideológiák terjedése a terrorizmus fenyegetettségének súlyosbodásával jár. Emellett fókuszban van a közel-keleti térség és a Nyugat-Balkán is.
Szijjártó Péter: A Hungary Helps idén 25 országban támogat programokat
Az Aleteia Orbán Viktor és Ferenc pápa paradox kapcsolatáról ír, kiemelve, hogy egyáltalán nem igaz, hogy olyan rossz lenne közöttük a viszony, ahogy azt a sajtó egy része beállítja. Hozzáteszik, hogy a miniszterelnöknek azonban nem áll szándékában a pápa jelenlétét saját nemzetközi üzenetének szolgálatába állítani. „Ez a pápai út apostoli látogatás lesz: Imádkozni fogunk a békéért, de természetesen szó sincs Ferenc pápa és Orbán Viktor közös nyilatkozatáról Ukrajnáról” – jelentette ki Habsburg Eduárd.
Fotó: Szennyes Kriszitán/Vasarnap.hu
„Miért választotta Ferenc pápa Magyarországot az »ideológiai gyarmatosításról« szóló beszédéhez?” címmel közölt írást a Catholic Herald, akik arra jutottak, hogy Magyarország azért volt alkalmas hely a Szentatya számára, hogy az ideológiai gyarmatosítás ellen tiltakozzon, „a budapesti kormány maga is a puha imperializmus e formájának célpontja volt” Washingtonból és Brüsszelből is.
A Szentatya, miután elhagyta Magyarországot, a repülőn azt mondta, nem változott meg a magyarokról kialakított képe, sőt a mostani látogatás tovább gazdagította azt. Megjegyezte, az általa ismert magyarok, még az egyszerűbb emberek is, nagy műveltséggel bírtak.
Hozzátette, hogy a magyarok azért beszélnek idegen nyelven, mivel magyarul Magyarországon kívül nem beszélnek, „kivéve a mennyben, hiszen örökkévalóság kell a magyar nyelv megtanulásához”.
A magyarokról „nem változott a véleményem, ugyanazt a stílust tapasztaltam, amit korábban is ismertem” – jelentette ki.
A vasárnapi Kossuth téri szentmisén úgy fogalmazott, hogy
„Forduljunk most a Szűzanyához. Őrá bízok minden magyart, a Magyarok Nagyasszonyára, akit királynőként és patrónaként hívtok segítségül. És innen, e nagyszerű városból és e nemes országból az ő szívére szeretném bízni az európai kontinens hitét és jövőjét, amelyre e napokban sokat gondoltam, különösképpen a béke ügyét. Szent Szűz, tekints a különösen sokat szenvedő népekre”.
Címlapkép: Vasarnap.hu/Szennyes Krisztián
