A rendőrség több eljárást kezdeményezett a bejelentés nélkül tartott budapesti gyűlések kapcsán – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a police.hu-n.
A közleményben azt írták, hogy a Belügyminisztérium épülete előtt hétfő reggel be nem jelentett gyűlést tartottak, amelynek a szervezőjével szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt indított eljárást.
Hétfő délután egy bejelentett, jogszerű gyűlés volt a minisztérium előtt, amelynek befejezése után többen a Karmelita kolostorhoz vonultak, ahol újabb, be nem jelentett gyűlést tartottak. A szervezővel szemben ebben az esetben is gyülekezési joggal visszaélés miatt indult szabálysértési eljárás – ismertette az ORFK. Hozzátették:
a Karmelita kolostornál összegyűlt demonstrálók közül többen erővágóval, más eszközökkel és testi erővel szándékosan megrongáltak több kerítéselemet. Az eset kapcsán a BRFK rongálás vétség elkövetése miatt indított büntetőeljárást.
Kitértek arra, hogy „amikor a be nem jelentett gyűlés agresszíven fellépő résztvevői a kordon feldöntésével már a rendőrök testi épségét veszélyeztették, az egyenruhások könnygázt alkalmaztak”. A rendőrség – a rendelkezésre álló adatokat értékelve – hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen – közölték.
hirdetés„Ahogyan minden esetben, így a fent említett rendőri intézkedéseket követően is a parancsnoki vizsgálat tárgyát képezte a kényszerítő eszköz alkalmazása, amely jog-, és szakszerű volt”
– fogalmaztak. Egyúttal jelezték, hogy a rendőrség vizsgálja a kényszerítő eszköz alkalmazását kiváltó okokat, továbbá azt is, hogy amiatt kell-e szabálysértési vagy büntető feljelentést tennie.
Az ORKF arra hívta fel a figyelmet, hogy „a gyülekezési jog gyakorlása senkit nem mentesít más (szabálysértési, büntető) törvények hatálya alól. A tényállás ismeretében a lehetséges jogkövetkezmény mindenkire egyformán vonatkozik, függetlenül a személy – vagy jogsértés esetén az elkövető – jogállásától”.
Gyülekezés esetén egyes bűncselekmények vonatkozásában akár a csoportos elkövetés is megvalósulhat – sorolták.
A közleményben leszögezték: „a rendőrség soha nem alkalmazott kényszerítő eszközt megfélemlítés céljából”.
Kizárólag a rendőrségről szóló törvényben előírt esetekben, az arányosság elvét figyelembe véve alkalmaznak kényszerítő eszközt – fűzték hozzá.
(MTI)
A címlapképen Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom tagja felszólal a pedagógusok előkészítés alatt lévő státusztörvénye ellen tartott tüntetésen a Belügyminisztérium Széchenyi téri épülete előtt 2023. április 24-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
