Lantos Csaba: Olyan versenyképességi hátrányba került Európa, amiből nem látni a kiutat
A háború olyan helyzetbe hozta Európát energiapolitikai szempontból, amiből nehéz lesz kikecmeregni. Az orosz energiahordozókról való leválással az árak Európában háromszorosára emelkedtek, miközben Amerikában nem. Ezzel olyan versenyképességi hátrányba került Európa, amiből nem látni a kiutat – fogalmazott Lantos Csaba energiaügyi miniszter a 23. Kereszténydemokrata Est fővendégeként Budapesten, a Városligetben.
Lantos Csaba a beszélgetés elején kitért arra, hogy a világjárvány és a háború hatására az energiapolitika egész Európában kulcskérdéssé vált, ezért sorra alakultak az önálló energiaügyi minisztériumok. Ebbe a trendbe illeszkedik az ő portfóliója is, amelynek az a dolga, hogy a jelenlegi piaci játékszabályok és az elfogadott technológiák keretében tegyen meg mindent Magyarország energiabiztonságáért és a megugró energiaárak mérsékléséért. 
Világpolitikai keretbe illesztve a jelenlegi történéseket az energiaügyi miniszter elmondta, hogy Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1989-es máltai találkozója megtörte azt a több mint egy évszázados Palmerston-doktrínát, amely mindenáron a német ipar és az orosz energiahordozók szétválasztására törekedett. Ez egy kitüntetett pillanat volt mind Oroszország, mind Európa gazdasági fejlődése szempontjából, amit azonban három évtized után először a koronavírus-világjárvány, majd hamarosan az orosz-ukrán háború tépázott meg. Az utóbbi már végképp olyan helyzetbe hozta Európát energiapolitikai szempontból, amiből nehéz lesz kikecmeregni.
Az orosz energiahordozókról való leválással az árak Európában háromszorosukra emelkedtek, miközben Amerikában nem. Ezzel olyan versenyképességi hátrányba került Európa, amiből nem látni a kiutat. Ezt tagállami kormányzati szinten kezelni kell.
– hangsúlyozta az energiaügyi miniszter, majd kiemelte, erre Európában a kormányok előtt alapvetően két út áll: az első a segélyezés alapú megközelítés, a másik egy szélesebb körű rezsicsökkentés. Mivel nekünk európai viszonylatban is nagyon magas, 76 százalék körüli az energiaimport-kitettségünk, katasztrofális következményekkel járt volna, ha a teljes áremelkedés „rászabadul a lakosságra”. 
A 2600 milliárd forintos kormányzati rezsicsökkentésnek hála – amely mögött egy sokrétű energetikai stratégia áll – Európában ma gyakorlatilag nálunk a legolcsóbbak az energiaárak a lakossági fogyasztók számára.
Ezeket a kormányzati intézkedéseket persze nagyon nehéz fenntartani a jelenlegi uniós megnyilvánulásokat, nyilatkozatokat hallva, noha az energiamix kialakítása teljes mértékben nemzetállami hatáskör.
– hangsúlyozta Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter szerint a legnagyobb probléma az, hogy az európai döntéshozók ideológiai alapon közelítik meg a kérdést, miközben a technikai feltételek és lehetőségek (például a nyersanyag-lelőhelyek, csővezeték-hálózatok és elosztási csomópontok) nem mindig idomulnak ezekhez az ideológiákhoz. Összegzően elmondta, a gáztározók töltöttsége megfelelő, a biztonsági tartalékot nagyon magas szintre, 2 milliárd köbméterre emelte a kormány. Az új – például déli irányú – szállítási útvonalaknak és csomópontoknak köszönhetően Magyarország ma energiapolitikai szempontból jobb helyzetben van, mint a háború előtt. Ezt a telet – mely 120 év óta a 2. legenyhébb volt – szerencsésen túlélte Európa, de mivel a szomszédunkban a helyzet egyre bizonytalanabb, nekünk minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülni – összegezte az energiaügyi miniszter.
A beszámolót teljes terjedelmében az MKDSZ oldalán olvashatják.
A címlapképen Lantos Csaba energiaügyi miniszter látható a 23. Kereszténydemokrata Esten. Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu
