Ahogy szokták mondani, ahány ház, annyi szokás. Ez igaz a húsvétra is, amit minden országban kicsit máshogy ünnepelnek, egy azonban közös: a kereszténység. Számos érdekes húsvéti szokás létezik az ételektől kezdve a dekorációkig bezárólag, amelyek régiónként is változnak. Most megmutatjuk, a világ különböző pontjainak tradícióit.
A Bermuda szigetcsoportokon a sárkányeregetésnek nagy hagyománya van. Az itt élők saját maguk készítik a sárkányaikat, amelyek fapálcákból, színes papírból és bonyolult mintákból állnak. Ezen az ünnepen mindenki összegyűlik a sárkányreptetésre, vagy elmegy a Horseshoe Bay Beach tengerpartjára, hogy részt vegyen az éves nagypénteki sárkányfesztiválon.
Forrás: Pixabay
Finnországban ezen az ünnepen a gyerekeké a főszerep, akik boszorkánynak öltözve járnak házról házra, és rímbe szedett áldásokat mondanak, ami a gonosz szellemek elűzésére szolgál, cserébe pedig csokitojást kapnak.
Franciaország egyik kisvárosában egészen másféleképpen használják fel a tojást húsvétkor. Az étek nem vész kárba, Hauxban ugyanis körülbelül 15 ezer tojásból egy óriási méretű omlettet sütnek, amellyel a mintegy 800 fős település összes lakosa jóllakhat. A hagyomány abból a helyi legendából ered, hogy Napóleon francia császárnak annyira megtetszett az omlett, amelyet ott evett, hogy egy hatalmasat akart készíttetni belőle magának és a hadseregének.
hirdetésIn Haux, France, they make a GIANT 15,000 egg omlette for their annual Easter celebration – https://t.co/3z5izrt9t3 #easter #easterbunny #spring #eastereggs #happyeaster #easteregg #eastersunday pic.twitter.com/5f0XBaeL2o
— MyLondonHome (@MyLondonHome) April 10, 2020
A spanyolországi Verges városában nagycsütörtökön a hagyományos, középkori eredetű „dansa de la mort”, azaz „haláltánc” keződik. Ilyenkor az előadás minden szereplője csontváznak öltözik, hogy eljátsszák a passió jeleneteit. A körmenet végén a ijesztő csontvázak hamvakkal teli dobozokat. visznek. A hátborzongató tánc éjfélkor kezdődik, és három órán át, kora reggelig tart.
A hazai locsolkodási szokásokhoz hasonlóan Lengyelországban is vízzel öntözik egymást húsvéthétfőn. A hagyomány úgy tartja, hogy azok a lányok, akik eláznak ezen a napon, egy éven belül férjhez mennek. Míg Magyarországon a húsvéti kölnivíz használata a legelterjedtebb, a lengyelek vödröket is magukhoz ragadnak a locsoláshoz. A görögországi Korfu szigetén vízzel teli cserépedényeket dobálnak le a magasból húsvétvasárnap. Egyesek szerint az érdekes húsvéti szokás a velenceiektől származik, akik megszabadultak régi holmijaiktól az új évben, mások szerint a bő termés reményében vesznek magukhoz új edényeket.
Európában több helyen, például Németországban, Ausztriában és Svájcban a világias ünneplések közé tartozik, hogy hatalmas máglyát gyújtanak, amely köré összegyűlnek az emberek. Ennél is érdekesebb, több száz éves hagyomány él az olaszországi Firenzében, ahol húsvétvasárnap szekérrobbantásra kerül sor, az úgynevezett Scoppio del Carróra. A városon keresztül fehér ökrök húznak végig egy szekeret, majd miután a firenzei dómhoz érnek, az aznapi szentmisét végző pap berobbantja a tűzijátékot. A látványos szokás példája annak, hogy egyes népi hagyományok a vallási rítusokba is beolvadtak.
A dél-guatemalai Antiguában színes szőnyegekkel borítják be az utcákat a nagypénteki körmenetre készülve. A hosszú szőnyegek különféle növényekből, színes fűrészporbó és homokbó készülnek, emellett gyakran szerepelnek vallási motívumok vagy történelmi pillatok rajta. Néhány ilyen szőnyeg akár fél kilométer hosszúra is nyúlhat, a művészek pedig gyakran előre elkészített sablonokat használnak a gyors összeállításhoz, mivel mindössze 24 órájuk van arra, hogy a nagypénteki körmenetet megelőző napon elkészítsék a művészi hatású szőnyegeiket.
Forrás: Shutterstock
