Csak Ukrajna és Oroszország kapcsán van széttartás – mondta a Magyarországgal fennálló kétoldalú kapcsolatokról Mateusz Morawiecki pénteken, a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjúban. A lengyel miniszterelnök elégedetlenségének adott hangot Németország, a fegyvereket és lőszereket Ukrajnának szállító országok kompenzációs alapjához történő hozzájárulásáról.
Morawiecki szerint Németországnak több fegyvert kellene küldenie, több lőszert kellene küldenie, és több pénzt kellene adnia Ukrajnának, mert ők a leggazdagabb és messze a legnagyobb ország.
Nem voltak olyan nagylelkűek, mint amilyennek lenniük kellett volna
– mondta a lengyel miniszterelnök. Lengyelország, amely az EU élén áll az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásban, egyes keleti partnereivel közösen többször is sürgette a nyugati országokat azok Kijevnek nyújtott támogatása fokozása céljából. És bár Németország és Franciaország komoly fegyver-, jármű- és pénzkészleteket adott Ukrajnának, erőfeszítéseikkel nem mindenki elégedett. Varsó élen jár a kritikák megfogalmazásában, és az idén választások előtt álló Morawiecki magára is vállalta a szószólói szerepet.
Elismerte ugyanakkor, hogy Berlin jelentős politikai változásokat hajtott végre: hatalmas beruházásokat eszközölt hadseregének modernizálására, és feloldotta a fegyverek háborús övezetbe küldésére vonatkozó tilalmat. Külön kiemelte Németország döntését, hogy Leopard harckocsikat küld Ukrajnába. Morawiecki megemlítette Németország korábbi energiapolitikáját is, amely nagymértékben épített az orosz gáz importjára, és azzal érvelt, hogy ez veszélyes útra vezette Európát.
hirdetésAz Oroszországgal szembeni nagyon hibás gáz- és olajpolitikájuk révén társfelelősek azért, ami most történik, ezért a zűrzavarért az energiapiacon
– fogalmazott Németországról a lengyel vezető. Németország elkövette azt a drámai hibát, hogy üzleti modelljében teljes mértékben Oroszországtól függött a fosszilis tüzelőanyagokkal. És mi szabályosan kérleltük őket, hogy ne tegyék ezt – mondta. Lengyelország ennek ellenére jelentős mértékben részesül annak az uniós alapnak a támogatásából, amelynek feladata az országok Ukrajnának adott fegyveradományainak részleges megtérítése. Az Európai Békeeszköz néven ismert alapnak Berlin a legnagyobb befizetője. Morawiecki mégsem elégedett a helyzettel, mivel Németország mindössze lakosságával és gazdasági erejével arányos hozzájárulást vállal, miközben más államok rendre erőn felül teljesítenek.
Lengyelország mással is szembenáll, mióta az EU azzal vádolja a kormányt, aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A bírságok egyre csak szaporodnak, és Brüsszel visszatartja a koronavírus helyreállítására szánt pénzeszközöket a vita miatt. A Politico megjegyzi, hogy a lengyel külpolitika Magyarország miatt is kényes helyzetben lehet. A lap kérdésére, miszerint aggódik-e amiatt, hogy Budapest jelenleg túlságosan oroszbarát, a lengyel miniszterelnök igennel válaszolt.
Arra a kérdésre azonban, hogy Lengyelország és Magyarország – amelyek régóta szövetségesek Brüsszel jogérvényesítési törekvéseivel szemben – távolodik-e egymástól, Morawiecki úgy fogalmazott, csak mindazokban a szempontokban, amelyek Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatosak.
Minden másban hasonlóan gondolkodó országok vagyunk
– szögezte le.
Az interjút eredeti nyelvről a Mandiner fordította.
Forrás: Mandiner
A címlapképen Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselõinek, amikor megérkezik az Európai Unió állam- és kormányfõinek kétnaposra tervezett csúcsértekezletére Brüsszelben 2020. december 10-én.
MTI/EPA/AFP/John Thys
