Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal főispánja szerint harminc napon belül át kell keresztelni a Horn Gyuláról elnevezett sétányt az MTA állásfoglalása alapján, azonban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a főispánnak nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a fővárosi önkormányzatnak, amely már meghozta a döntését.
„Sajnáljuk, hogy kisstílű politikai vita lett egy közterület elnevezéséből. Egy nemzetközileg elismert és Magyarországon legitim módon megválasztott miniszterelnök érdemesített arra, hogy közterületet nevezzenek el róla” – reagált a XIII. kerületi önkormányzat.
Az ellenzéki többségű fővárosi közgyűlés még tavaly nyáron döntött úgy, hogy Angyalföldön sétány viselje a volt szocialista miniszterelnök nevét, aki az 1956-os szabadságharc után a megtorlók oldalára állt.
Karácsony Gergely korábban megjegyezte: „tudjuk, volt olyan, hogy Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt. Amikor utcát (sétányt) nevezünk el róla, amellett is hitet teszünk, hogy a megvallott bűnöket meg lehet bocsátani”. Horn Gyula viszont annak idején – a reakciójából ítélve – egyáltalán nem tartotta bűnnek, amit tett, amikor így jellemezte korábbi tevékenységét: „Karhatalmista voltam, na és?”, majd maga ismerte el a nyilvánosság előtt, hogy 1956. december 15-e és 1957. június 6-a között részt vett a forradalmat leverők társaságában.
A civil szervezetek elnevezése kapcsán adott ki állásfoglalást az MTA Horn Gyula ügyében, amelyben egyértelművé tették, hogy a volt kormányfő „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt a XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”, ezért a magyar Alaptörvény szerint nem lehet róla közterületet elnevezni.
Mégsem lesz Horn Gyula sétány Budapesten, meg kell változtatni a nevét
hirdetés
Sára Botond főispán pár nappal korábban felszólította a Fővárosi Közgyűlést, hogy változtassa meg a nevet, de Kiss Ambrus szerint Sára Botondnak – annak ellenére, hogy főispán – „nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a fővárosi önkormányzatnak”.
Hozzátette, hogy a közgyűlés harminc napon belül megtárgyalja a kérdést, ha pedig fenntartja azt az álláspontját, amit előzőleg már két alkalommal megszavazott, akkor marad a Horn Gyula sétány elnevezés a XIII. kerületben. Ha ez így lesz, akkor a főispán a bírósághoz fordulhat, „aztán majd kiderül, a bíróság hogyan ítéli meg az ügyet”.
Bár a lap kérdésére a főpolgármester-helyettes nem kívánt belemenni annak értékelésébe, hogy Horn Gyula milyen szerepet töltött be a Kádár-korszakban – úgy érzi, ez meghaladná a hatáskörét –, szerinte a fővárosi közgyűlésnek nincs oka megváltoztatni korábbi határozatát. „Helyesen jártunk el, amikor úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk a XIII. kerületi önkormányzat javaslatát, és közterületet nevezünk el a volt miniszterelnökről” – jelentette ki Kiss Ambrus.
Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője elmondta, az Alaptörvény és az önkormányzati törvény a kormány hatáskörébe utalja az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, melyet a kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokon keresztül lát el. Ennek értelmében a főispánnak igenis van jogköre felülbírálni az önkormányzat bizonyos döntéseit, akkor, ha azok törvénybe ütköznek.
Hozzátette, hogy nem kétséges, hogy Horn Gyula személye is azon rendelkezés alá tartozik, amely világosan tiltja, hogy olyanról nevezzenek el közterületet, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.
Kifejtette, hogy mivel már született MTA állásfoglalás a korábbi miniszterelnökkel kapcsolatban, nem szükséges újból kikérni azt. A helyzet egyértelmű a korábbi álláspont miatt: az MTA külön állásfoglalása nélkül is törvénybe ütközik az, ha Horn Gyuláról neveznek el egy közterületet, illetve, ha azt fenntartják – foglalta össze Szikra.
A címlapképen Horn Gyulát ábrázoló portré látható az MSZP egykori elnökének tiszteletére rendezett emlékkonferencián a XI. kerületi Villányi úti Konferenciaközpontban 2018. szeptember 12-én. Forrás: MTI/Mohai Balázs
